Nagy kovek videke

Az utobbi nehany napban megneztunk nehany, a kontinens kozepen elhelyezkedo nagyobb kodarabot.

Eloszor az Ausztralia jelkepenek szamito Ulurut, a kozelmultbeli neven Ayers Rockot neztuk meg. Egy szoval lehet leginkabb leirni: hatalmas. Nem, inkabb igy: HATALMAS. Egyetlen hatalmas kodarab, egy monolit! Mar tobb tiz kilometerrol meglatva lenyugoz, ahogyan 348 meterre kiemelkedik a korulotte lustan hullamzo tajbol. Aztan ahogyan egyre kozelebb mesz, egyre nagyobb lesz, mar latod, hogy nem olyan sima, mint a kepeken, hanem barazdalt es hullamos. Ahogy a feny valtozik napkozben, ugy fedi fel elotted a ko egy-egy ujabb reszletet. Aztan ha teljesen kozel mesz, akkor latod a felszinet, hogy pikkelyesen hamlik, es akkor latszik igazan, hogy az egesz egyetlen oriasi tomor szikla.

A latogatokozpontban lattunk egy nagyon szepen fenykepezett dokumentumfilmet az Uluru kozelmultbeli torteneterol. Arrol, hogyan harcoltak eveken at az abok, hogy visszakaphassak a foldjuket, a park kozos iranyitasarol, amely megfelel mind az abo torvenyeknek, mind a feher erdekeknek, az allat- es a novenyvilag vedelmerol, nehany mar kipusztult faj visszatelepiteserol. Utana korbejartuk az Ulurut. 10 km-es seta, amiben a legnagyobb nehezseget a meleg es a legyek jelentettek. Sajnos a legszebb reszek, ahol nagyobb kodarabok szakadtak le, es gurultak szet, mind szent helyek voltak, igy nem lehetett ott fenykepezni. Nem baj, igy is keszult vagy ketszaz kep a 3 oras seta soran. Utana meg megneztuk a kovet vagy 300 masik lelkes turista tarsasagaban naplementeben is, majd kiautoztunk a nemzeti parkbol az elore kinezett szallashelyunkre, egy kies parkoloba.

Mi tiszteletben tartottuk, az oslakosok kereset, hogy ne masszuk meg az Ulurut, a foldjuk es a hitvilaguk egyik legszentebb helyet. Masok nem voltak ilyen tapintatosak, egesz iskolas csoportok sikoltoztak a gerincen lefele csuszkalva. Nekem ez az egesz a feher vezetes erdektelenseget vagy bevetel-felteset tukrozi – egyik sem hizelgo rajuk nezve. Regen, amikor az oslakosoknak semmi beleszolasuk sem volt az itt folyo dolgokba, meg lehetett maszni a kovet, korlat lett vegig leverve a gerinc menten, egeszen a csucsig. Manapsag, amikor az abok vagy 10 eve visszakaptak a foldjuket es az Ulurut, a korlat meg mindig bent van, csak lent, a ko tovenel keri egy tabla, hogy ne massz fel… de ha mar felmesz, vigyazz az egeszsegedre, sokan kaptak itt mar hogutat, vigyel magaddal eleg vizet stb.

Ez igy nem egy turistaut lezarasa! Az ausztralok - ha akarjak - be tudjak tartatni a szabalyaikat, eleg megnezni, milyen szepen halad mindenki 50-nel a varosban! Itt is csak ki kene venni a korlatokat, ez mar megnehezitene a tobbseg a dolgat, a maradeknak pedig kitennem azt a tablat, amit mar lattunk jonehany nemzeti parkban: Lezart terulet, a belepes 2200 dollaros birsaggal buntetheto. Ketten leesnenek, megbuntetnenek tiz embert, jo sokat irnanak errol az ujsagok, es nem maszna meg tobbet senki a kovet. Egy darabig kevesebb ausztral erkezne, mert ugy erznek, korlatozzak oket a jogaikban, de nehany ev alatt elfogadnak az uj rendet. De most meg az van, hogy en erzem magam szarul, hogy nem lathattam fentrol azt a pazar kilatast, amit a sok bunko megnezhetett!!! … Sebaj, az erkolcsi gyozelem az enyem! J

Masnap az Ulurutol 30 km-re, de meg a nemzeti park teruleten levo Kata Tjuta hegyseget neztuk meg. Az abo nev jelentese Sok Fej. A legmagasabb csucs, a kornyezo tajbol 541 m-re kiemelkedo Mt. Olga (Olga hegy) utan Olgas-nak (Olgak) is hivjak a hegyseget. A lekerekitett voros sziklak az Uluruhoz hasonloan lenyugozoek, es a valtozatossaguk miatt jobban is tetszettek nekunk a hires monolitnal.

Bar hasonlonak tunnek, a ket hegy anyaga kulonbozo. Az Uluru anyaga foldpatban es vasercben gazdag homokko, aminek a jellegzetes vorosesbarna szinet az oxidalodo vaserc adja. A nem oxidalodott felulet szurke, nehol lehet is latni a tovenel. A pikkelyesen hamlo feluletet a lebomlo asvanyi anyagok hozzak letre. A sok helyen lathato, a ko feluletevel parhuzamos repedeseket a homersekletingadozas alakitja ki. A mely volgyeket, katlanokat es godroket a viz vajta ki a tomor feluletbol. Erdekes, hogy a ko a mai poziciojahoz kepest kb. 90 fokkal elfordulva alakult ki, a kulonbozo kemenysegu, most mar fuggolegesen elhelyezkedo homokretegek jol kivehetok a felszinen. Senki sem tudja pontosan, de egyes velemenyek szerint az Uluru (egy jeghegyhez hasonloan) meg 5-6 km melyen folytatodik a felszin alatt.

Bar a szine miatt messzirol hasonlonak tunik, a Kata Tjuta anyaga kulonbozik az Uluruetol; hogy lathato legyen a kulonbseg, eleg csak kozelebb menni a sziklakhoz. Ennek anyaga konglomeratum, tormelekkozet: a kvarc-, bazalt- es granitdarabokat – affele osi betonkent – homok es iszap cementalja egybe. A szine ennek is a vaserctol voros.

A kovetkezo napon a nehany szaz kilometerre eszakra levo, kevesbe ismert Kings Canyonhoz autoztunk at. A gyalogosveny korbejarja a kanyont, de feluton leereszkedik a folyovolgyben megbujo, Edenkert nevu kis oazisba… gyonyoru. A 100 meter mely kanyon, amit felulrol csodalhattunk meg, egyenesen lenyugozo latvany. A kanyon tetejen elhelyezkedo, kuposan lekopott sziklak neve Elveszett Varos – tenyleg egy osi romvarosra emlekzetetnek, hosszasan csodaltuk oket, Moncsit alig lehetett elrangatni onnan. J Messze megerte a nagy kitero, csodalatos fel napot toltottunk itt.

Az utolso koves kalandunk a videken a megint sok szaz kilometerrel arrebb fekvo Devil's Marbles (Az Ordog Uveggolyoi) sziklaformacio volt. Az egykor tomor bazaltsziklat a szel es a viz feldarabolta, es golyokka koptatta, igy alakult ki ez nehany negyzetkilometeres lenyugozo kis sziklakert. :))




Es a vegere egy sorrend. Melyik sziklakepzodmeny tetszett a legjobban? Mindegyik, de ha mar sorrendbe kell oket tenni, akkor ez lesz az:

1. Kings Canyon
   


2. Kata Tjuta
   


3. Uluru
   


4. Devil's Marbles