Cuc Phuong Nemzeti Park

Vietnam jo nehany nemzeti parkja kozul vegul Cuc Phuongra esett a valasztasunk. Egyreszt utba esett Hue fele, masreszt a rola keszult fotok tuntek a legigeretesebbnek. Meg aztan Laosz vad tajai is olyan tavolinak tuntek mar, hogy egeszen kiehezettnek ereztuk magunkat egy ujabb erdei barangolasra... ;)

Cuc Phuong mindenekelott arrol nevezetes, hogy ez volt az orszag elso nemzeti parkja. Megalapitasanak otlete magatol Ho Chi Mintol szarmazott, akit mar a haborus evek kuzdelmes mindennapjai alatt is a tavoli jovo foglalkoztatott, es meg is tette az elso lepeseket annak erdekeben, hogy szeretett orszaga egy termeszeti kincsekben gazdag, gyonyoru es elheto otthona legyen a vietnami nep jovo generacioi szamara. 1963-ban nemzeti parka nyilvanitotta ezt a szubtropusi eghajlattal rendelkezo, esoerdovel boritott teruletet es ezzel elejet vette annak, hogy oda fegyvereket telepitsenek, ami konnyeden maga utan vonhatta volna a terulet bombazasat, az elovilag elpusztitasat.

A parknak ket jol megkozelitheto kozpontja van, amelyeket kanyargos betonut kot ossze: az egyik fent eszakon, a masik pedig ugy 20 kilometerrel lejjebb, a park deli bejaratanal. Mindket helyen akad szallashely boven. Hogy az idelatogato turista vegul melyiket valasztja az leginkabb a ferohely szamatol, valamint attol fugg, hogy merrefele szeretne magat bevetni a surube. A turazashoz nem is kell feltetlenul turavezetot fogadni. Szines brossurak segitik a tajekozodast, terkepre rajzolva valamennyi latvanyossagot. Csak nehany olyan celpont van, ahova nem vezet kijelolt osveny, igy azok felkeresesehez mindenkeppen helyi vezeto segitseget kell kerni.

Egy csutortoki delelotton gordult be ket berelt motorunk a park deli kozpontjaba. Atfagyva kaszalodtunk le a kis ketkereku jarganyokrol. Hiaba, a vietnami tel ide is elkisert bennunket. A meglehetosen huvos idojaras miatt ilyenkor igen keves turista fordul meg errefele. A zimankobol ugyan mar kezdett egy kicsit elegunk lenni, de a turista aradat elmaradasat cseppet sem bantuk.

Mivel koran sotetedett, aznapra mar csak egy rovid turat mertunk bevallalni. Meg gyorsan elfoglaltuk a domboldalba epitett, hatalmas fak kozott megbujo fahazak egyikenek ket szobajat, megebedeltunk es mar vissza is pattantunk a motorokra. Uticelunk az "1000 eves fa" volt, amelyhez a brossurank szerint az eszaki kozponttol vezetett egy "jol kijelolt" kb. 5-6 kilometeres kortura. Hat, hogy jol kijelolt volt, az nem vitas! A szoban forgo osveny szinte az elejetol a vegeig ki volt betonozva!! :)) Keskeny kigyokent kanyargott a szurke betonut a dzsungel szivebe. Az emelkedoknel kialakitott csinos kis lepcsosorok lattan mar vegkepp nevetnunk kellett! "Nahat, milyen vadregenyes!!" ;))

Bar az erdo maga gyonyoru volt - nem is beszelve az 1000 eves fa terebelyes lombkoronajarol, hatalmas torzserol es a szerteagazo, nehol derekig ero gyokerzeterol! -, azert kicsit csalodottak voltunk a lepteink alatt kopogo betonut miatt. De humoros oldalarol nezve a dolgot vegul belattuk: miert is ne?! Ez is olyasmi, amiert Vietnamba kellett jonnunk, hogy lassuk! :)

Turank vegeztevel egy jo meleg leves remenyeben azonnal a parkozpont kis ettermebe siettunk. A megrendelt etekre aztan olyan sokaig kellett varni, hogy vegul - pusztan a felmelegedesunket felgyorsitando... -, a kulcsra zart vitrinben magat kelleto gyumolcsborra "fanyalodtunk". Utazasunk soran nem ez volt az elso eset, hogy kiserletet tettunk a helyi borokkal. Sajnos mindannyiszor le kellett vonnunk a kovetkeztetest: Del-Kelet Azsiaban olyan, hogy bor, egyszeruen nem letezik! Eltekintve a jo kis import neduktol, bor alnev alatt kizarolag szirupos gyumolcslikoroket lehet kapni. Persze ki azert nem fogott rajtunk az (ezuttal "Eva vermouth"-ra emlekezteto) itoka, de mindenesetre egy jo idore ujra elvette a kedvunket a kiserletezestol...

Masnapra a kb. 700 eves osfat szemeltuk ki uticelul. Ehhez a 8-9 kilometeres tavhoz viszont mar vezetot kellett berelnunk. Megkonnyebbulten vettunk tudomasul, hogy az aznapi turankhoz mar nem jar kibetonozott osveny! Gyokereken, kidolt fakon es sziklakon keresztul vezetett az ut az esoerdo melyebe. (Elegedettsegunknek azon nyomban hangot is adtunk, majd nehany masodperccel kesobb, az elso 5 meter megtetelet kovetoen, Safi rogton egy gyonyoruen kivitelezett hasraesest mutatott be a vezetonknek... - csak ugy, turas multunkat "bizonyitando"... :) )
1000 eves tarsahoz hasonloan ez a monstrum is megdobbento meretekkel rendelkezett! Lombkoronaja szedito magassagba tort, torzsenek atmeroje elerte az 5 metert!

Mielott bucsut vettunk volna a parktol, meg tettunk egy rovid latogatast a park bejaratatol nem messze levo un. Rescue Center-be - az orvadaszoktol es allatkereskedoktol megmentett, vagy egyszeruen a dzsungelben talalt elarvult majmocskak atmeneti otthonaban.

Annak ellenere, hogy az igazi "dzsungel feeling"-hez azert hianyzott a hoseg es a magas paratartalom, nagyon jol ereztuk magunkat ebben a gyonyoru nemzeti parkban eltoltott 2 nap soran.
Vegul is folyamatosan delnek tartunk, izzadni lesz alkalmunk meg boven...! ;)