Na, ennek a kettőnek aztán semmi köze egymáshoz!
Azt gondoltam, hogy a magunk mögött hagyott immáron 11 ország kávézási szokásainak ismeretében mar nem fogok úgy isten igazából meglepődni az elém szervírozott fekete nedű láttán. Elbizakodott elmélet volt ez…
A 4 napos Santa Cruz Trek megkezdése előtt meg gyorsan betértünk egy aprócska falucska, még aprócskább családi éttermébe egy amolyan kiadós reggelire. Az étekhez tejeskávét is kertünk. Nem az első tejeskávénknak néztünk itt Peruban elébe, így tudtuk - csak ésszel! Mivel tejeskávé álnév alatt leginkább a "kávés tej" az, ami elterjedt errefele, rendeléskor igen csak megfontoltan kell bánni a szavakkal. Nem tejeskávét kell kérni, hanem "kávét egy picurka tejjel"! Elmés módszerünk ez idáig be is vált.
Most is magabiztosan adtuk le a rendelésünket, amit a hajlott hátú, ráncos anyóka egy mindent tudó bólintás kíséretében vett fel. Jól ment, gondoltuk, ezúttal nem kellett hosszas magyarázkodásba bonyolódni. Megnyugodva dőltünk hátra.
Aztán jött a feketeleves. De abból is csak egy minimális, éppen hogy egy gyűszűnyi. Nem egyedül érkezett, fejenként vagy 3 deci gőzölgő tej kíséretében. Döbbenten néztünk hol egymásra, hol pedig az asztal tartalmára. Aztán kitört belőlünk a nevetés! Most ezt mégis hogyan kellene meginnunk?! Mind a tejjel teli pohár, mind pedig a kávét tartalmazó miniatűr kupicás pohárka csurig volt töltve, képtelenség volt egyiket a másikhoz önteni. Úgy okoskodtunk, hogy vagy megisszuk előbb a 3 deci tejet es egy cseppnyit a pohár alján hagyva hozzáöntjük a kávét (így pont nyerünk egy teljes kortynyi tejeskávét!), vagy fordítva, a felszolgált kávéból hörpintünk fel előbb egy negyed kortynyit, majd a maradékhoz ügyeskedünk hozzá 2-3 csepp tejet.
Rövid tanakodás után az utóbbi megoldást választottuk. Mikor fizettünk, a töpörödött anyóka rosszallóan nézte az asztalon hagyott több, mint fél liternyi frissen fejt kecsketejet. Felesleges lett volna részletekbe bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mire is lenne képes ekkora mennyiségű pasztőrözetlen tejecske a mi gyenge belünkben… ezért az egyszerűség kedvéért inkább azt lódítottuk, hogy nem szeretjük a tejet.
Nem az utolsó balul sikeredett kávézásunk volt ez, de talán a legemlékezetesebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése