"Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, házak, célok, életkorok és változások között haladsz... Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben."
(Márai Sándor)



visited 15 states (6.66%)
Create your own visited map of The World or try another Douwe Osinga project

február 27, 2007

Elso allat

Megerkezesem utan Kuala Lumpurba egyik elso gondolatom - ahogy mindig, ilyen egzotikus helyeken - vajon melyik lesz az elso allat, amit meglatok. (Kutya, macska, patkany, csotany nem szamit, az mindenutt van.)
Ezuttal utban Cameron felfoldre lattam meg. Bamulok ki a legkondis buszbol, a kellemes huvosbol, a taj sokszinu zoldje megnyugtato, igaz eppen autopalyan robogunk, es gyakran a zold nagy reszet palmaultetvenyek teszik ki. Zold, nyugalom, gondolataim ugralnak... amikor egyszer csak, valami oda nem illo suhan at szemeim elott. Egy kis majom, talan makako. Az egeszben a furcsa, hogy nyugodtan, tavolbaveszo tekintettel ul. Az autopalyat a dzsungellel elvalaszto keritesen belul. Ul, es nez. Nezi a forgalmat, nezi a tavolba veszo aszfaltcsikot. Fejemben hirtelen ezernyi kerdes kezd el kavarogni. Tudja, hogy mit nez? Tenyleg a forgalmat nezi? Vajon minden nap kijon ide nezelodni? Egyedul van itt mindig? Probalta mar mutatni a tarsainak? Esetleg meg ki is kozositik a tobbiek emiatt a nezelodes miatt?
Lehet, hogy mi, emberek is igy leptunk a "fejlodes utjara"?

Nincsenek megjegyzések: