George Town, Penang

Ahogy a georgeotwni komptol a gyarmati negyed fele gyalogoltunk, csodalkozva pislogtunk korbe a homlokunkon legordulo izzadsagcseppek alol: milyen jo kis hazak! Mennyi fele stilus! De jopofa! Atgyalagoltunk nehany utcanyi Indian, ahol nem tudtuk megallni, hogy ne vegyunk egy kis tonhalas szamoszat (a legfinomabbat eddig!) egy utcai arustol, majd nehany utcaval arreb, egy kinai negyedben megtalaltuk a kinezett szallasaink kozul az egyiket.

Nem veletlen ez a sokszinuseg. Francis Light, a sziamiul es malajul remekul beszelo kereskedo, 1786-ban meggyozte a kedahi szultant, hogy engedje at Penang szigetet a Kelet-Indiai Tarsasag reszere, cserebe a britek katonai vedelmet nyujtotatak Siammal es Burmaval szemben. A fo tengeri kereskedelmi utvonalak egyiken fekvo sziget a Tarsasag malaj eloorsekent funcionalva a melakai dan fuszerkereskedelemi egyeduralom megtoreset celozta. A szultannak fizetett evi 30 ezer spanyol dollarnyi berleti dij az uj kikoto miatt kieso opium, on es rattan forgalombol szarmazo bevetelt hivatott kompenzalni.

Light a sziget keleti oldalan elterulo, remek fekvesu, mely vizu oblot meg abban az evben szabad kikotonek nyilvanitotta. A hatas nem maradt el: a gyakorlatilag lakatlan sziget nehany ev alatt nyuzsgo kikotove valt. A vilag minden tajarol szamtalan rassz es vallas kepviseloi (de foleg kinaiak) koltoztek az igeret foldjere, gazdagsagot es kulturalis sokszinuseget teremtve a varosnak. Jott egy maroknyi europai katona es hivatalnok, kinai kereskedok Kedahbol es Melakabol, indiai kereskedok (foleg tamil muszlimok), valamint thai-ok, sziamiak es ormenyek. A muszlim kozosseget az arabok mellett az Acheenok, es mas szumatraiak es malajok is erositettek.

A multikulturalis varos lakoi azota is peldas bekessegben es turelemmel elnek egymas mellett. Ez a sokszinuseg a a helyi etkezesi szokasokon is latszik - minden nepcsoport hozta a maga etkezesi kulturajat, melyek egy resze mas konyhakba is bekerult: a kinaiaknak koszonheto pl. a (leves)teszta, a szojaszosz vagy a babcsira. A malaj mellett indiai, japan, koreai, thai es kinai ettermet is talalunk a varosban.

Bar a szabadkikotoi statuszt egy kozeli kikoto atvette, es a varos egyre kisebb szerepet kap a vilagkereskedelemben, a varos kulturalis es turisztikai erteke nem csokkent.

Ebben a hihetetlen valtozatos, hangulatos es derus varosban toltottunk el ket napot, megcsodalva a remek allapotban levo hiresebb epuleteket es a malladozo kis boltokat, korzozva a kinai negyedben, beterve egy etterembe Kis Indiaban. Az mar csak hab volt a tortan, hogy a jelentos szamu kinai kozosseg tagjai epp egy szines utcai fesztivallal unnepeltek a kinai uj evet.