Itt a tél

A kitűnő időben megejtett gleccsersétánkon, és a javuló időt jósló időjárás-előrejelzésen felbátorodva megvettük a buszjegyünket a nemzeti park északi részébe, El Chaltenba, hogy a következő két napban bejárjuk a környék leglátványosabb túraútvonalait.

Hát nem így lett. Már hóesésben indultunk el, ami azután nem enyhült egész úton. A 10 centi hóban a busz lassan csúszkált, sőt a cél előtt nem sokkal, egy meredek emelkedő aljára visszacsúszva még a hóláncokat is fel kellett ügyeskednie a sofőrünknek!

Kb. másfél órás késéssel, öt óra alatt értünk El Chaltenba. Itt mar vagy 20 centi hó fogadott, és bár már nem esett, az idő itt sem nézett ki jónak. Nem örültünk ennek, szakadó hóesésben, húsz-ötven méteres látótávolságban nem sok értelme van túrázni. Tanácstalanul kérdezősködtünk, de senki sem tudott biztatót mondani az idővel kapcsolatban. A kegyelemdöfést végül a nemzeti park látogató-központjában adták meg. Itt megtudtuk ugyanis, hogy a hóesés miatt előrehozták a téli időszakot, és pont aznap reggel zárták le a park minden ösvényét. Nem volt miért maradni ezután, így visszaszálltunk a délutáni buszra, és visszazötyögtünk El Calafateba.