Buenos Aires-t néha Dél-Amerika Párizsaként emlegetik. A 3 milliós (az elővárosokkal együtt 13 milliós!) nyüzsgő város, a rengeteg bevándorló által megteremtett pezsgő atmoszférájával, kifinomult európai stílusú épületeivel, gazdag kulturális kínálatával valóban rászolgál a hírnevére.
Hat napot töltöttünk itt a város negyedeit járva: sétáltunk a forgalmas Microcentró-ban, az üzleti negyedben; az egyetlen látványos utcácskát keresve kóboroltunk a lepukkant Boca munkásnegyedben; megcsodáltuk a leggazdagabb kerület, a Recoleta fényes apartmanjait, palotáit és exkluzív üzleteit és a divatos Puerto Madero kerületet a kikötőben. Órákat kóboroltunk Recoleta temetőjében, a holtak városában, ahová a város elitje temetkezik, és ahol – mint egy kimondatlan versenyben – mintha minden kripta kidolgozottsága és díszessége a másikat próbálná túlszárnyalni. Kavarogtunk a hétvégi régiségvásár forgatagában San Telmo művésznegyedében; este ugyanitt, pedig megcsodáltuk a város élő hagyományát, a „köztéri tangót”. Szinte két napot csak múzeumokban töltöttünk - az utazás alatt azt hiszem, bepótolom az utóbbi tizenvalahány évnyi távolmaradásomat otthon az ilyen jellegű intézményekből! ;)
A san telmói műkedvelő amatőrök tánca is annyira jó volt, hogy ezután kedvet kaptunk egy profi táncshow megtekintéséhez is. A helyiek és a turisták kedvenc helyét, a Tortoni kávézót szemeltük ki erre a célra. A patinás hely a pincéjében kialakított színpadon kínál esténként tangóshow-t. Megleptek minket, mert egy puszta táncshow helyett egy komplett varieté előadást láthattunk kis színházi betétekkel, tangó énekkel, tradicionális dobos táncelőadással és persze profi táncosokkal. Csak kapkodtuk a fejünket, ahogy a különböző jelenetek sorjáztak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése