"Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, házak, célok, életkorok és változások között haladsz... Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben."
(Márai Sándor)



visited 15 states (6.66%)
Create your own visited map of The World or try another Douwe Osinga project

december 10, 2006

1 napos trekking Kalawtol eszakra

A zold felretaposott tornacipo keveri elottem a voros agyagos ut porat. Mikor eltunik latomezombol, mar tudom, hogy emelkedo kovetkezik. Ekkor lenduletet vesz a fiatalkoraban teherautosoforkent dolgozo turavezetonk. Kicsivel a domb teteje elott ujra megjelenik elottem az 55 eves Vili tornacipoje, ahogy labam ele nezve menetelek.

Reggel 8 orakor indultunk Kalawbol, a kb 20 km-es, 6 oras trekkingre. A tura soran ket hegyi torzset terveztunk meglatogatni. Meg fel ora gyaloglas, aztan elerjuk az elso telepulest, ami a Danu torzs egyik falucskaja. Nyelvuk kiejtesben nagyon hasonlit a burmaihoz, igy konnyu szamukra a kereskedelem. A hegyrol leerve orias bambuszok arnyekaban pihenunk meg, mialatt vezetonktol megtudjuk mi mindenre hasznaljak a helyiek csak ezt az egy novenyt. Kulso szaraz kergebol, amit magatol dob le a noveny, kalapot keszitenek. Magat a bambusz torzset gerendakent hasznositjak. A rud reteges szerkezetu, e retegeket egymastol elvalasztjak, kiteritve megszaritjak majd nagy tablakkat fonnak beloluk, ami hazfalkent, ajtokent funkcionalhat. Levelebol tetot keszitenek, ezt bizony ket evenkent cserelni is kell. A noveny belsejeben elo oriashernyok pedig kedvenc eleseguk a helyieknek. Miutan megneztuk a falu szazeves fa monostorat es az elemi iskolat, Vili beinvitalt minket baratja hazaba. A kertben a bambuszrudhoz kotozott felenk bivaly a hazorzo, mellette a napra kiteritve chilipaprika szarad.


A fahaz emelet magas oszlopokra epitett. Az oszlopok kozott a haziszarnyasok elnek es a bivalyok is itt toltik az ejszakat. Az ajto mellett fabol keszult kerti szerszamok porosodnak, a fal mellett nagy vekaban rizs varja a hantolast. A lakoepulet melletti foldszintes konyhaban a dongolt agyagpadlon parazs pislakol. Felette feketere kormolodott teaskancso. A mennyezetrol logo fusttol fekete pokhalot mar reg elhagytak gazdai. Hajlongva elkoszonunk a haziaktol es ezzel bucsut intettunk a falunak is.

Kis seta utan a volgyben teraszos foldjeiken dolgozo Danukkal talalkozunk. A juniustol novemberig tarto esos evszakban termesztett rizst mar jopar hete levagtak. Van aki meg csak most tisztitja foldjet a rizsszartol, van aki mar beszantotta es olyan is akad aki mar noveszti rajta a kaposztajat - a november es marcius kozotti hideg evszak zoldseget. A hideg evszakot aztan marciustol juniusig a forro koveti, ekkor ujra rizst termesztenek ezeken a foldeken. Elhagyva a foldeket eros hegymenet kovetkezik a suru erdon keresztul amit a kormany tilt a kivagastol. A meredek hegyoldallal szembe, a volgy tuloldalan fahazakra, badogtetokre hivja fel figyelmunket vezetonk. Ott messze a Palaung torzs faluja, ahol az ebed idot fogjuk tolteni. Az odavezeto ut jobb szelen teaultetvenyek, bal oldalan narancsligetek kiserik utunkat. Jobbmoduak lehetnek az itt elok, hisz a piacon a legjobb ara a narancsnak es a mangonak van. A tealevelekert is jol fizetnek, de azzal sokkal tobb a munka, viszont tobbszor is szuretelheto egy evben. A falu nagyon tiszta, szepen rendezett, a bambuszhazakat badogteteju fahazak valtogatjak. Palaung asszonyok jonnek szembe tradicionalis oltozetben. Rovidke zold kis kabatot, nem csomoval, ovvel megkotott szoknyafelet, longyit hordanak. Derekukon festett bambuszkarikak az ekszerek. Fejukre csavart fejfedojuk piros, feher, zold mintas. Nyelvuk teljesen mas mint a burmai, de vezetonk valamelyest beszel palaung nyelven, hisz egy autobaleset utan soforseget hegyi torzsek kozotti kereskedelemre cserelte.


Megallunk egy fahaznal. Elotte a kutnal magara csavart vizes ruhaban egy no guggol. Fekete hajat maga ele dobva mossa. Feszes, barna a bor vekonyka laban es vallan. Csak mikor felnez, akkor latjuk hogy nagymama koru. Bakancsunkat, zokninkat szepen egymas melle tesszuk a lepcso elott, majd kisse felenken bemegyunk a nappaliba. Vendegek vagyunk. Vili leultet minket egy kisasztal kore a gyekenyszonyegre, majd teat kezd fozni es megmelegiti az ebedet, amit felesege keszitett elore. Vastag palacsinta teszta, ra mazsolas currys indiai feltet. Nagyon izletes csak keveske. A nappali es a konyha egy helyiseg, ahol gyorsan osszejon a palaung csalad. Meg a szomszedasszony is megjelenik kisfiaaval. Az asztal korul Vilivel beszelgetunk az itteni nepviseletrol, szokasokrol. Kozben a nagymama szaritott teat valogat a piacra.


Korulottunk minden anyag a termeszetbol szarmazik csak a muanyag papucs es a teastermosz szines bevonata ut el kornyezetetol. Az ablakon kinezve, eloterben papaya log a fajarol. A kertveget es a szemkozti szomszed bambuszhazat naracsultetvenyeivel meredek muvelt volgy valaszt el egymastol. Pihengetunk meg fel orat, aztan elindulunk vissza Kalaw fele. Egyik szomszednal meg megnezhetjuk a teaszarito kemencet, mielott egy utolso "Meha" elhangzik a palaung gyerekek fele.

Faradtan kovetjuk Vilit a palmaligetek es fenyoerdok kisereteben. 5 orara erunk vissza ahonnan indultunk, Sam bacsi ettermebe, aki az utikonyvunk ajanlata alapjan a program szervezonk. Megbeszeljuk vele a kovetkezo harom nap programjat, hideg vizes furdot veszunk, Lilly, az indiai holgy vendeghazaban. Egy gitargyujto ettermebe sietunk ehesen, ahol sikerul konnyen egy 21/6-os es egy 21/13-as ping-pong gyozelmet elernem az etteremtulajdonos fiatol. Cserebe egy tal forro, hangyaval is fuszerezett zoldseglevest kapunk, ami aztan "csontnelkul" fogy el.

Kalaw, 2006.12.10

Nincsenek megjegyzések: