Reggel 9 utan par perccel mar egy kis motoros ladikban ultunk es sebesen szeltuk az Inle to habjait. Hamar eszembe jutott Ko-Sai elozo napi tanacsa: legyen nalunk meleg ruha, mert a csonakban hideg van... Szorosabbra huztam vallamon az indiai kendom, de ez se sokat segitett, rettentoen faztam. Amugy is huvosek a hegyvideki reggelek, hat meg a menetszellel kiegeszulve!
Az egesz napot csonakazassal terveztuk eltolteni - Sam bacsi meg Kalawban rengeteg latnivalora hivta fel figyelmunket itt e 875 m. tengerszint feletti magassagon fekvo to kornyeken. Az 1000-1500 meter magas hegyekkel korulvett, 22 km hosszu es 11 km szeles to partja es szamos szigete 17 falunak ad otthont. A lakossag nagy resze az Intha nepcsoportbol szarmazik - ok, a Shanokhoz es a Bamarokhaz hasonloan Buddhistak, igy vagy szaz monostor es kozel ezer sztupa talalhato a to kornyeken.
Csonakosunk eloszor a helyi halaszok mellett lassitott le. Volt aki a halaszhalojat teritette epp a vizbe, volt aki pedig nagy, kup alaku bambuszkosarat meritette a toba. Egyikuk mellett meg is alltunk, s sajat szemunkkel nezhettuk vegig a Sam bacsitol mar korabban hallott, az Inle tavon szokasos 7-8 halaszati modszer egyiket: a halasz a hajo orraban allva keresi a hinarok kozott megbuvo halakat - pontosabban az ottletukrol arulkodo, a felszin fele toro apro legbuborekokat. Ahol talal ilyet, ott a kup alaku kosarat szajaval lefele a vizbe martja, majd fel labaval a viz alatt tartja, mikozben egy hosszu ruddal menekulesre kenyszeriti a kosarba kerult halat. Az aldozat azonban ahogy szabadulni probal a bambuszfonatok kozott, egyre inkabb belegabalyodik a kosarban feszulo halaszhaloba. A labujjara tekert zsinor reven pedig a halasz pontosan tudja, mikor emelheti ki zsakmanyat a vizbol - egy masik, kerek bambuszkosar segitsegevel.
Erdekes megfigyelni az Intha halaszok sajatos evezesi technikajat is. A csonak orraban fel labon egyensulyozva, masik labukat az evezo kore tekerve, labbal hajtjak a ladikot! Bamulatos! Igy egyreszt konnyebben eszre veszik mind a halakat, mind a viz alatt rejtozo akadalyokat, masreszt mindket kezuk szabadon marad, s menet kozben is halaszhatnak.
Kovetkezo uticelunk egy toparti piac volt, ahova a hegyi torzsek is lehozzak portekajukat. Sajnos eleg keson ertunk oda, mire megerkeztunk, mar sok arus hazaszallingozott. Illatszeres, zoldseges, szaritott halas pultok es "talponallok" sorai valtogattak egymast - ennel egy kicsit erdekesebb latvanyra szamitottam... Valoszinuleg mind a negyen jobban elveztuk a piacra vezeto utat, mint magat a piacot. Ahogy lassan pofogtunk a vizpart fele viragzo vizililiom mezo kozepen vezetett utunk. Addig csodaltuk, fenykepeztuk a gyonyoru rozsaszin, lila, feher viragokat, mig ladikosunk hirtelen leszakitott egyet toverol. Nagy meglepetesunkre egesz eros, kellemes - talan ibolyara emlekezteto - illata volt.
Keskeny vizi folyosokon siklottunk tovabb, neha szembejott egy-egy ladik, helyiek ultek benne, mosolyogtak, koszontek, kolcsonosen jol megneztuk egymast. Kis szigetecskeken kokuszkunyhokban elnek, az apro haziko mellett egy-egy hatalmas palmafa mered az eg fele. Nehanyan meg bivalyt is tartanak! Bizarr latvany e megtermett allatt a to kozepen... Nehany haz colopei kozott, hosszu bambuszrudak lebegnek a viz alatt. E tarolasi modszerrel vedik oket a kartevoktol.
A piac utan a hires hosszu-nyaku nokhoz vezetett utunk.
A Padaung torzs holgytagjai elso alkalommal 5-6 eves korukban kapnak nyakukra femgyuruket. A gyuruk szamat ket evente novelik, szamuk vegul akar a 25-ot is elerheti, az eredmeny pedig egy elkepesztoen hosszu nyak.
A sok-sok csillogo aranykarikat nyakukon viselo holgyekkel egy szepen berendezett nepmuveszeti boltban talalkozhattunk, ahol mosolyogva szottek a hagyomanyos mintaikkal diszitett parnaikat a turistak szamara. E szokatlan viselet eredetevel kapcsolatosan tobb elmelet is napvilagot latott mar, valojaban azonban maguk a Padaung torzs tagjai sem tudjak, honnan szarmazik e hagyomanyuk. Az egyik lehetseges magyarazat szerint - melyet a nepmuveszeti boltban kiallitott kepeskonyv is szemleltet - a Padaung holgyek a tigrisek tamadasai ellen, onvedelembol hordtak nyakukon es labukon e nemesfem karikakat.
Tovabbhaladtunk a colopokre epult hazak kozott. Nehany kanalissal arrebb az esernyokeszito mesternel is kiszalltunk a csonakbol, s megneztuk hogyan keszulnek meritett papirbol a hires burmai szines napernyok. A hajoacsnal, a hajodeszkakat gyalulo suhancok kozott nem sok idot toltottunk, miutan megtudtuk, hogy 200 dollar egy fa ladik, odabb is alltunk. A szivar-tomes viszont annal erdekesebb latvany volt. Negy sorban ultek a padlon a csinos burmai lanyok, s hihetetlen gyors ujakkal sodortak a szivart. A vendeg szembeulhetett veluk egy kis hokedlire es onnan csodalhatta munkajukat, mikozben kedelyesen pofekelhette az ajandek szivar fustjet. Ez utobbit csak a fiuk probaltak ki, ok nagyon elveztek! Mi Monccsal inkabb a szuvenyirek kozott kutattunk s talaltunk is egy-ket szep, hazavinni valo darabot - amit a fiuk megvehettek nekunk, hogy ne erezzek magukat kellemetlenul, hogy nem vasarolnak az ajandek szivarok utan...
A burmai Velencet elhagyva az uszo kertek fele vettuk az iranyt. Itt az Inle tonal elok fokent mezogazdasagbol elnek. A to eszaki partjanal, Nyaung Shwenel rizst, a to korul es a tavon (az uszo kertekben) pedig viragot, zoldseget, es gyumolcsot termeszetenek. Hogy mik is ezek az uszo kertek? Termofold, tragya es vizihinar kevereke, melyet bambuszrudakra fektetnek, az igy kialakult, a vizen lebego kis szigetecsket pedig - hogy el ne usszon - a to fenekehez rogzitik, ugyancsak bambuszrudak segitsegevel. E szigetecskekbol alkotnak maguknak vetemenyes sorokat es oda utetik szezontol fuggoen a paradicsomot, uborkat, epret, viragot... A novenyeket persze ladikbol kapaljak, metszik, kotozik a nap ellen csucsos kis bambuszkalappal vedekezo Itha foldmuvesek.
Egy pillanatra ki is szalltunk egy ilyen vetemenyes kertre, s megneztuk, hogy a kisse laapos, de megis "szilard" talaj sulyunktol mint egy kishajo, ugy imbolyog a vizen.
Mar esteledett, mire visszaerkeztunk nyaung shwei szallasunkhoz. Szivesen maradtunk volna meg e gyonyoru videken, de a burmaba tervezett kozel harom hetunk lassan vegehez kozeledett, igy masnap indulnunk kellett vissza Yangonba. Az este sorozgetessel es az elmult napokban szerzett elmenyeink feldolgozasaval telt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése