Laosz - tenyek

Az európaiak jobbára csak az indokínai háborúk harctereként ismerik Laoszt.
A nyomorúságos, szegény ország, amelynek pedig gazdag nyersanyagkincsei vannak,
hatalmasabb szomszédai Thaiföld és Vietnam közé beszorítva, még mindig ki van
szolgáltatva az idegen érdekeknek. Laoszban a nagyhatalmak, valamint a
thaiföldiek és a vietnamiak keverik a kártyákat.

A hosszan elnyúló tengertol elzárt ország az indokínai-félsziget közepén
terül el. Laosz északi része úttalan, mély völgyek és szakadékok által
szaggatott hegyvidék. A hegyláncok több mint 2000m magasak, közöttük húzódik meg
a számos, 1000-1500m magasan fekvo fennsík. Az Annam-hegylánc több mint 2000m
magas csúcsai képezik a vietnami határt. Ettol nyugatra a vidék teraszosan
süllyed 500 méteres magasságig.

Délnyugaton a Mekong-síkság terül el, nagy kiterjedésu termékeny földekkel.
Míg keleten hegyek képezik az országhatárt, nyugaton Burma és Thaiföld felé
nagyrészt a Mekong
folyása. Ez az ország legfontosabb vízi útja; vízével
termoföldeket öntöznek, s áramot termelnek. A Mekong
laoszi szakasza 1600km
(teljes hossza 4184km).

Éghajlat
A nedves, párás idoszak esozéseit (májustól-októberig) a
délnyugati monszun okozza. A téli hónapok (októbertol februárig) szárazak és
viszonylag huvösek (átlaghomérséklet 16-22 fok), az elomonszun idoszaka
(március-május) viszont forró (28-32 fok).

Növény és állatvilág
Az ország területének felét trópusi erdo borítja.
Északon örökzöld eso- és hegyi erdok nonek, tölgy, fenyo, magnólia, babérfa,
délen a monszun meghatározta lombhullató erdok (teak- és szantálfa, ébenfa,
bambusz). Néhány fennsík szavannás. Az elefántok és tigrisek, leopárdok, gaurok
majmok természetes környezetükben élnek. A vízibivalyokat háziállatként is
tartják.

Állam és kormányforma:
1975 óta, mióta kikiáltották a népi demokratikus köztársaságot, Laosznak nincs alkotmánya. A legfelso törvényhozó testület az 1989 áprilisában egységes lista alapján újraválasztott "Legfelsobb Népképviselet", 79 képviselovel; ok választják az államfot. A parlament legfobb feladata az alkotmány kidolgozása és elfogadása.

Népesség:
Lakosság: 4,5 millió
Népsuruség: 19
lakos/km2
Népszaporulat: évi 2,3%

Nagyobb városok:
Vientiane, a fovaros (377.000 lakos)
Savannakhet
(60.000 lakos)

A lakosság többsége a thai néppel áll rokonságban. A lakosok 48%-a l5 évnél
fiatalabb. A korábbi lakosság csaknem 30%-a az indokinai háborúk miatt
elmenekült az országból, vagy kitelepítették oket. Sok férfi munkaero vándorolt
el, így a nok jelentos többségben vannak. A hivatalos nyelv a lao, ami a thai
nyelv rokona. A legtöbb laoszi buddhista, de sokan a pogány vallások
követoi.

Szociális helyzet, oktatás
Állami társadalombiztosítás nincs. A lakosság
a hagyományokhoz híven általában a mezogazdaságból él, ami elfedi a belso
munkanélküliséget. Az egészségügyi ellátás nem kielégíto. Az oktatási rendszert
jelentosen kiépítették; az analfabéták aránya ma már csak l5%. Vientiane-ban
1958-ban egyetem létesült.

Gazdaság
Brutto nemzeti termék (ágazatonként)
mezogazdaság, erdészet 59%,
ipar 20%,
szolgáltatás 21%
Legfontosabb kereskedelmi
partnerek: Thaiföld, Japán, EK-államok, Malajzia

Laosz a világ egyik legszegényebb állama. 1976-ban a szocializmus felépítésének jegyében minden gazdasági ágazatban megkezdodött az államosítás és a kollektivizálás. Az elmúlt években bekövetkezett javulás ellenére Laosz még mindig gazdasági segélyekre szorul.

Mezogazdaság
A laoszi gazdaság gerince az agrárszektor. A fo tápláléknak számító rizs szerepel az elso helyen, ám így sem elegendo a lakosság ellátására. Kávét, dohányt, gyapotot, teát részben exportra termesztenek. A hivatalos tilalom ellenére is termesztik a mákot, amibol ópiumot állítanak elo ("arany háromszög").

Természeti kincsek, energia
Az országban számos érclelohely van, de csak az ónbányászat, ami említésre méltó. A villamos áramot nagyrészt vízi eromuvekbol nyerik.

Ipar, külkereskedelem
Az ipar fejletlen. Elsosorban - foként
kisüzemekben - agrártermékeket dolgoznak fel, valamint mezogazdasági eszközöket s néhány fogyasztási cikket állítanak elo. A legfontosabb exporttermék a Thaiföldnek szállított elektromos energia. Importtermékek: gépjármuvek, vas, acél, fém- és vegyipari készítmények.

Közlekedés, idegenforgalom
Laosznak mintegy 13.000km-es, rossz állapotban lévo úthálózata van. Fontos közlekedési út a Mekong folyó, ám a hajózás a zuhatagok s a jelentosen ingadozó vízállás miatt csak némely szakaszon lehetséges. A légi forgalom igen fontos, mert az ország egyes területeit nem
lehet megközelíteni szárazföldön.
Forras: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/thailaosz.html

Az idegenforgalomnak ez idaig nem volt jelentosege, de az utobbi evekben -
fokent a hatizsakos utazok kozott - nagyon nepszeru lett az orszag. Ez
meglepeteskent erte a laosziakat, a kormany most gyorsan probalja olyan modon
szabalyozni a hegyi torzsek koze tarto idegenforgalmat, hogy annak minel kisebb
hatasa legyen a torzsi kulturakra, elkerulendo a negativ thai tapasztalatokat.
Kozben a lakossag lelkesen epiti ki a turistak szamara a szukseges
infrastrukturat: vendeghazak, boltok, ettermek nyilnak sorban, a
menetrendszerinti jaratok mellett szamtalan maganvallkozo kinal kozlekedesi
lehetoseget mind a helyieknek, mind a turistaknak.

A kozlekedes mar nem olyan fajdalmas, mint nehany eve, amikor a jaratok
reggel ot korul indultak, hogy rossz utakon meg sotetedes elott elerjenek a
celjukhoz. Manapsag mar eleg het fele elindulni, es az uj jarmuvek miatt a
lerobbanasok sem olyan gyakoriak.