"Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, házak, célok, életkorok és változások között haladsz... Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben."
(Márai Sándor)



visited 15 states (6.66%)
Create your own visited map of The World or try another Douwe Osinga project

december 07, 2006

Avokadoval almodom

Az avokadorol eddig mindig a guacamole, a guacamolerol mindig Mexiko, Mexikorol pedig mindig a tequila jutott eszembe. Imadom az avokadot, imadom a guacamolet, imadom Mexikot, es egy bizonyos esteig imadtam a tequilat is.

Egy hete a Myanmar LP-t lapozgatvan megakadt a szemem egy mondaton "ne mulasszd el megkostolni Burma hatalmas, sotetzold avokadojat". Ezt elolvasvan osszecsordult a nyal a szamban, es elkezdtem varni...

Elso talalkozasunkra Yangonban kerult sor. Mit sem sejtve lepkedtem a tobbiek mogott - epp buszjegyet foglalni siettunk - amikor megpillantottam. Apro, otthon is kaphato meretu avokadok kozott fekudt vagy kettucatnyi tarsaval egyutt. Hatalmas volt! (gyerekfej nagysagu). Es melyzold, mar-mar fekete. A latvanytol megbabonazva megalltam... volna, ha a tomeg tovabb nem sodort volna. Igy hat a csapat utan siettem inkabb, es vartam...

Nehany nappal kesobb ismet varatlanul bukkant elem. Mar harmadik alkalommal mentunk fel a hotel tetoteraszara, elfogyasztani a szobaarban foglalt standard reggelinket: piritoskenyer, vaj, dzsem, omlett, kave es nemi gyumolcs. Unottan neztem vegig a szomszed asztalokon: piritos, omlett, LP; piritos, omlet, LP; piritos, omlett, AVOKADO?!?!
Egy puhahusu nemet no egy avokado felet tartotta kezeben. A fel zoldseg akkora volt, hogy alig fert lapatnyi tenyerebe. Es sotetzold! Es olyan erett hogy a hejabol kiszedve rogvest kremesen kenheto volt. Alig birtam elszakitani tekintetem a latvanytol, de vegul sikerult, nagyot haraptam a vajaspiritosomba, es vartam...

Gorogdinnye nagysagu avokado fekudt elottem az asztalon. Kesem erdes, rucskos boret atvagva megallithatatlanul hatolt elore a vajpuha husban, mig a zoldseg kozepen elhelyezkedo dionyi maghoz nem koccant. A zoldessarga kremet mar epp keszultem kenyeremre kenni, amikor a busz nagyot razkodott es felebredtem! Ertetlenul pislogtam, nyeltem egyet, majd tovabb vartam...

Tegnap este hazafele setaltunk a sotet utcan, amikor ket kivilagitott etterem kozott egy gyumolcsospulton eszrevettem par nagyobbacska avokadot. Mivel latni nem sokat lattunk beloluk a sotetben, megkertem az eladot, valasszon nekem egy szep erett peldanyt. Hazasiettem zsakmanyommal, majd a lampafenynel szemugyre vettem, vegul az agyam melletti polcra allitottam, es vartam...

Reggel koran keltunk. Avokadommal egyutt siettem a tetoteraszra. Orultem mikor kihoztak a rizssalatamat: ehhez pont illik az avokado! Eletlen kessel sokaig tartott mire kette sikerult vagnom a zoldseget...

A husa, a varakozasokkal ellentetben eleg kemeny, eretlen volt. Az ize is ennek megfelelo... Azt hiszem legkozelebb vilagosban kell bevasarolnom! Addig is, varok...

2006.12.07. Bagan.

Megj.: vegul a Kalaw-Inle to trekkingig kellett varnom, ott, a Shan allamban, majdnem minden etkezeskor kaptunk desszert gyanant fel-fel izletes, puha avokadot. Mostantol Mexiko mellett Myanmart es a hegyi falvakban toltott huvos reggeleket is eszembe fogja juttatni e zoldseg.
2006. december 15.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Huu Zsu!

Ez ám a vegapornó! Kezd a blog váratlanul izgalmas forculatot venni.

Macska írta...

A banan meg ram rohad, de Neki vastagabb kell, Avokado!