Szeretnék valamit bejelenteni...

...még hozzá azt, hogy indulunk! :) oké na, mondom, hátha nem hallottad, szóóóval: indulunk!

Hamár a bejelentéseknél tartunk, az enyém otthon így zajlott:
-Laci! Most már vedd fiam komolyan az egyetemet! Vizsgázz le! Meglátod, jól jársz…
-Persze, persze, meg lesz …. annál is inkább mert, őőőőő, hümmm... hááát szóval, megyek egy világkörüli útra.
-Na, ne hülyéskedj! Inkább add oda a metszőollót!!!
-Tessék.
-Figyeld hogy csinálom, mert jövőre már Te szüretelsz és...
-Ne, ne, ne! Figyelj! A helyzet az, hogy...
-Látod milyen jó föld. Anyáddal azt beszéltük, hogy meg kéne venni a szomszédét is és majd az unokákkal kiköltözünk ide nyáron, ha…
-Ja, ja, csak azt akartam mondani, hogy egy évre elmegyünk világot látn...
-Jövőre már nem így csináljuk, a venyigét lehordjuk a telek elé és ott tüzeljük el, hogy…
-Aha, igen, eltüzeljük...

...

A következő hónapokban is így folyt a beszélgetés, szinte forgatókönyvszerűen. Majd nemrég:
-Te, mit mondtál, miért is nem tudsz segíteni Kenesén leszedni az almát?
-Mert 2 hét múlva már indulunk.
-Hova???
-Hát a dzsíti, tudod...
-Mi?
-Mondtam, a földkörüli
-Ja, jó'van, persze, persze, na gyorsan vágjuk ki még ezt a darabot, utána csak lepermetezzük két hét múlva gyomirtóval, aztán le van a gond jó időre.
-Aha, igen, lepermetezzük...
De pontosítok, én is csak pár napja fogtam fel a tervünket és tényleg hihetetlenek tűnik…
…na de, hogy a végsőnek tűnő ország tervezetek megszülettek, szeretnék köszönetet mondani, elsősorban a jó pár pohár tequilának, amit Labanc, Moncs "bejelentés"-e előtt lenyomtunk az Albában, aztán mindenkori józan eszemnek, ami ezúton is cserben hagyott valahol félúton, valamint Buddhától a beatnikekig, akik mindig beszéltek valamiféle "út"-ról.