Eden - Killer Whale Museum

Eden egyik fo nevezetessege a Gyilkos Balna Muzeum, nem veletlenul, tenyleg szep kis gyujtemeny egy-ket igazan kulonleges relikviaval.

Az Eden melletti Twofold-obol a hosszuszarnyu es a deli balnak kedvenc helye, ahol megallnak pihenni es enni, mielott tovabb vandorolnanak az antarktiszi vizek fele. Manapsag az obol elsorangu balnaleso hely, mig a 19. szazadban ugyanezert elsorangu balnavadasz helynek szamitott. A hely tobb kulonlegesseggel is buszkelkedhet, peldaul ez volt az elso alkalom (es egeszen az utobbi evtizedekig talan az egyetlen is), ahol az abok, az oslakosok fontos es megbecsult szerepet toltottek be feherek tarsadalmaban. Az abok kituno latasukkal es nagy munkabirasukkal megbecsult tarsaik voltak a feher balnavadaszoknak: ott, ahol a fehereknek egy meteres tavcso kellett a balnak kemlelesehez, ott az abok puszta szemmel kepesek voltak meglatni a tobb kilometerre elhalado allatokat. Utana is is jol jott az izomerejuk, amikor a balna megpillantas utan a csapat hanyatt-homlok rohant a csonakokhoz, hogy egy kemeny evezes utan, meg a rivalis balnavadasz tarsasagok elott erjen a zsakmanyhoz.

A legnagyobb erdekessege a Twofold-obolnek, hogy ide datalodik az egyetlen eset, amikor gyilkos balnak (kardszarnyu delfinek) es az emberek egyutt vadasztak. Ez a szokatlan egyuttmukodes egyetlen balnanak, egy Old Tom nevu vezerhimnek volt koszonheto, akinek a csontvaza a muzeum egyik buszkesege. Old Tom rendszeresen kijott a partra, es kiugralt a vizbol, amig a vadaszok csonakba nem szalltak, es kovettek Tomot a zsakmanyhoz. Tom turelmetlensegeben sokszor a fogai koze kapta csonakok a vontatokotelet, es elhuzta az embereket a kiszemelt balnaig. Az evek alatt Tom fogai a tovukig lekoptak a sok vontatastol, a kopas jol latszik a fogsora bal oldalan. Tom tarsai betereltek vandorlo rokonaikat az obolbe, es megakadalyoztak, hogy azok lemerulve elmenekuljenek a vadaszok elol. A kiszemelt balna megszigonyozasa utan Tom sokszor megragadta a szigonykotelet, fekezve, farasztva az aldozot. A balna elejtese utan az emberek hagytak, hogy a kardszarnyu delfinek elvegyek jogos jutalmukat, megegyek a balna izletes nyelvet es ajkait.

Ezutan kovetkezett a tetem lassu es nehez bevontatasa az obolbe, ahol aztan megkezdodott a feldolgozasa. A balna legertekesebb resze zsirja volt, amibol tisztan ego lampaolajat keszitettek. Keresett arucikk volt ez a budos, kopkodo faggyugyertya es a draga mehviaszgyertya koraban.

Akkoriban zsirjan kivul a balna szinte minden reszet felhasznaltak:

• a szilabol – ami a planktonok kiszuresere szolgalt – fuzo, abroncsszoknya, lovaglopalcanyel, kesnyel, sakkeszlet, jatekok;
  
• az ambrabol parfum;
  
• a csontokbol es mas belsosegekbol szarvasmarha-, szarnyas- es disznoeledel;
  
• a csontokbol es a verbol tragya;
  
• a kollagenbol (zselatinszeru allati feherje) zsele;
  
• a husbol emberi es allati elelem pl. levesek, martasok;
  
• a hasnyalmirigybol inzulin;
  
• az agyalapi mirigybol hormonok es gyogyszerek;
  
• a majbol A vitaminban dus balnaolaj;
  
• az olajbol (robbanoanyagokhoz) glicerin, szappanok, butorlakk, nyomdatinta, kenozsir; szalonna, margarin, sutozsir es zsirkreta;
  
• a borbol biciklinyereg, kezitaska, retikul;
  
• az inakbol teniszuto-hur, sebeszeti varrat;
  
• a fogas balnak fogaibol faragvany, zongorabillentyu
  

keszult. A balnafeldolgozo iparag volt Ausztralia elso beveteli forrasa meg joval a mezogazdasag es az allattenyesztes felviragzasa elott. Manapsag mindent elo tudunk allitani a balnakat helyettesito alapanyagokbol, egyedul a NASA urhajoin hasznalnak a mai napig egy specialis kenoanyagot, amit a legfinomabb balnaolajbol, a balna spermajabol nyernek. J

A Twofold-obolben 1828-tol 1930-ig folyt balnavadaszat. A melytengeri balnavadaszat elterjedese, a deli balnak megritkulasa egyre ritkabb fogast eredmenyezett az obolben. A sok-sok evnyi vadaszat utan Old Tom holttestet 1930-ban talaltak meg az obol vizeben sodrodva. Azt beszelik, hazajott meghalni. Old Tom halala utan a gyilkos balnak nem segitettek tobbe az embereknek, ezzel vegleg lealdozott az edeni balnavadaszat kora.

1947-ben Ausztralia 16 masik orszaggal egyutt a Nemzetkozi Balnavadaszati Bizottsag kereteben alairta a balnavadaszat tilalmarol szolo nemzetkozi egyezmenyt. 1982-ben a Bizottsag feloldotta a balnavadaszati tilalmat. Ma mar csak Izland, Norvegia es Japan folytat cethalaszatot emberi fogyasztas celjabol.

************

Ket erdekessegrol olvastunk meg a muzeumban. Az egyik a reumas betegek egy specialis kezeleserol szol.

A recept: vegy egy, a kozelmultban kifogott balnat. Vagj rajta egy akkora lyukat, hogy egy ember nyakig pont beleferjen. Allitsd bele a pacienst egy orara, es hagyd, hogy a balna 40C fok koruli testhomerseklete vagy bomlas gazai megtegyek hatasukat. Figyelem! Elofordulhat, hogy a beteg hamarabb kidol, mielott a kezeles veget er! Vigyazzunk, nehogy a beteg a kezeles utan meghuljon! A kezeles utan a paciens egy-ket hetig dogszagot araszthat.

A masik erdekesseg egy modern kori Jonas tortenete. 1891 februarjaban 2 ket csonak iramodott el a Kelet Csillaga balnavadaszhajo mellol egy hatalmas ambrascet nyomaban. Miutan megszigonyoztak, a cet majdnem 300 meter melyre merult, mire visszafordult. Az egyik csonak alatt tort a felszinre, ripityara zuzva azt. A legenyseget kimentettek, ket fo viszont hianyzott. A haldoklo balna napnyugta korul uszott a felszinre, ahonnan rogton a hajora emeltek, es azon nyomban el is kezdtek feldolgozasat. Ahogy a hatalmas gyomor es a maj a fedelzetre kerult, a legenyseg ritmikus mozgasra lett figyelmes a jokora bendoben, mintha valami lelegezni akarna. Ahogy felvagtak a gyomrot, egy nadragszar es egy bakancsos lab bukkant elo, aztan kihuztak a testet is, James Bartley-t, az egyik hianyzo matrozt.

Duplajara dagadva, ontudatlanul, de elve kerult elo 15 ora utan egy balna gyomrabol. Az emesztonedvek maradandoan halottfeherre fakitottak a boret, kihullott a haja, es majdnem megvakult. Meg ket hetig felrebeszelt, es eltelet egy honap, mire el tudta mondani, hogy kerult a balna szajaba, hogyan sodrodott at a hatalmas fogak kozott, hogyan siklott vegig a roppant torkon, hogy vergodo elo halak koze a gyomorba keruljon. (Az ambrascet az egyik legnagyobb fogascet. Ragadozo. Halakkal, tintalahalakkal, oriaspolipokkal taplalkozik.) A modern Jonas meg 18 evet elt, 39 eves koraban halt meg.

Mielott melyre merul, az ambrascet sokszor melyet lelegzik, hogy oxigent taroljon az izomrostjaiban, a szoveteiben, a vereben. Ez teszi lehetove, hogy tobb mint egy oran keresztul a viz alatt maradjon, amikor majd' 2000 meterre a tenger melyere merul orias tintahalakat keresve. Valoszinu, hogy James Bartley az igy eltarolt oxigennek koszonheti az eletben maradasat.