Kalandozasok Sydneyben es kornyeken II.

Husvet hetfon a tobbiek ellatogattak a Ku-Rin-Gai Chase Nemzeti Parkba, mi pedig – egyreszt hogy kikeruljuk a hetfo esti csucsforgalmat, masreszt hogy kiprobaljuk a kocsit alvas szempontjabol – egy ket napos turat terveztunk be. A Blue Mountains hegyseg leghiresebb sziklaformaciojat, a Harom Novert, szerettuk volna megnezni, de mire felertunk a hegyekbe, a volgyekbe erszkedo, mindent eltakaro felhok, es gyenge, de kitarto eso fogadott. Ezert hatat forditottunk a novereknek, es ugyancsak a Blue Mountains terseghez tartozo, alacsonyabb fekvesu es szarazabb klimaju Wollemi Nemzeti Parkot vettuk celba.

A volgybe ereszkedve mar lattuk, hogy nem akarmilyen helyet valasztottunk aznapra! Egy fennsikba a folyo es a szel mely volgyeket martak, mig az igy kialakulo “hegyek” teteje teljesen sik maradt – tiszta Grand Canyon erzesunk volt! Aznap egy rovidebb, 9 km-es turat nyomtunk a Vilagito Hernyo Alaguthoz (Glow Worm Tunnel). Az 1920-as evekben a kornyeken viragzo olajkitermeles folyt, ennek a nyomait kovethettuk vegig a tura soran: a vasut nyomvonalan jutottunk el az egykori vasuti alaguthoz, es a regi kocsiuton ertunk vissza a kiindulasi pontunkhoz. Erdekes volt latni, hogy milyen gyorsan visszahoditotta a termeszet a tulajdonat: a vasuti nyomvonalan a legtobb helyen meg bent vannak a talpfak (a sineket Europaba vittek a masodik vilaghaboru soran a tengerpartokra tankakadalynak! :)), de a benott fak es a lehullott sziklak miatt nehol csak sejteni lehetett, merre is jarhatott eredetileg a vonat.

A tura masik erdekessege a Glow Worm Tunnel volt: az alig egy kilometer hosszu, kanyarodo alagut falat apro, fluoreszkalo hernyok nepesitik be, amik apro bogarakat csalnak a fennyel magukhoz. Nagyon erdekes volt, nehany helyen olyan surun voltak a fenypottyok, mintha az utat jeloltek volna nekunk! Persze csak arrol volt szo, hogy az alagut kivajasa soran hosszanti barazdak maradtak a falban, amiket a hernyok eloszeretettel foglaltak el. Tobbszori probalkozasra sikerult is egy jo kepet csinalnunk.

Masnapra tenyleg kitisztult az ido, a volgybol kifele jovet csak lassan tudtunk haladni, mert folyton meg kellett allni, hogy ujabb es ujabb fotokat keszitsek: a szep napsutes baranyfelhokkel parositva kihozta a volgy legszebb arcat. Mivel kedd volt, veget ert a hosszu hetvege, ezert ujra megkockaztattuk a Blue Mountains Nemzeti Park megkozeliteset! Jol szamitottunk, meg a kilato kornyeken is elfertunk!

Most nem a Harom Novert vettuk celba, hanem a Blackheat nevu varoskabol indulo Grand Canyon nevu osvenyt, ami joreszt egy patak melyen a sziklaba vagott medret koveti kilometereken at. A novenyzet a tegnap az alagut bajaratanal rovid idore megtapasztalt mersekelt (ovi) esoerdo: egy vagy ket dominans fafajta, egyszintu lombkorona, az orchideak, lianaok es kuszonovenyek ritkak. Ilyen erdo Ausztraliaban csak kis, izolalt foltokban fordul elo. Az aljnovenyzetet foleg pafranyok es pafranyfak(!) alkotjak. Ezek annyira mokasak, hogy szinte a Juraban ereztuk magunkat, azt varva, mikor bukkan ki egy dino az egyik mogul! :)