A Mungo Nemzeti Park talan el is kerulte volna a figyelmunket, ha Safiek nem ejtik utba azt. Pedig a hely, a Willandra-to Regio reszekent termeszeti es kulturalis szempontbol egyszerre szamit vilagoroksegnek - es ilyen helybol, mint ez, csak kb. husz van az egesz vilagon!
A Mungo-tavat, mint minden tavat a kornyeken szep kekkel jelolte a terkepunk, ezert egy nagy vizfeluletre szamitottam. Sejthettem volna abbol a tobb szaz kiszaradt folyo- es patakvolgybol, amin keresztulhajtottunk idaig, hogy Ausztraliaban nem minden folyik, ami kek, de arra, hogy ez a to 18 ezer eve szaraz, az eszembe sem jutott! Akkor kezdtem gyanakodni, hogy nem csak a szaraz evszakbeli kiszaradasrol lehet itt szo, amikor raebredtunk, hogy a latogatokozpont es a szomszedos regi birkanyiro epulett bizony a tomederbe epult!
A to - az atlagember szamara is erdekes - tortenelme kb. 60 ezer evre nyulik vissza. Ausztral oslakosok, aboriginalok (a latin ab origin = eredeti, osi kifejezes
bol) taboroztak es halasztak a vizzel teli tomeder partjan, amig a kozelukben bivaly meretu novenyevok, Zygomaturusok, mara mar kihalt oriaskenguruk legelesztek. A legregebbi human leletek ebbol a korbol datalodnak: sirok, csontvazak, hasznalati targyak, jol megmaradt tuzhelyek kepezik a legregebbi emberi nyomokat itt a kontinenesen. Ugyanitt talaltak meg a vilag legregebbi hamvasztasos temetkezesi nyomait is.
A to 60 000 - 37 000 evvel ezelott vizzel volt tele. A 37 000 - 18 000 evvel ezelotti idoszakban tobbszor kiszaradt, majd ujra feltoltodott. 18 000 evvel ezelott, az utolso jegkorszak alatt teljesen kiszaradt, es a klimavaltozas miatt ezutan mar nem toltodott fel ujra. Ma mar csak a szaraz tomeder, es a to keleti partjan egy 25 km hosszu, felkoriv alaku homokdune (a Kinai Nagy Fal) orzi a nedves idoszak emleket.
Egy 70 km-es jelzett, razos foldut visz korbe a tomeder es a part legerdekesebb reszein, ezt jartuk be mi is a jobb sorsa erdemes Commodorral. A legerdekesebb es legszebb resz a homokdune volt: a szel es a viz folyamatosan erodalja az osi homok- es agyagdombot, latvanyos formakat alakitva ki belole. Ugyanakkor ez az a terulet, amelyik a legtobb regeszeti leletet is orzi. Orzi, de nem tul jol, mert az erozio miatt nap nap utan kerulnek elo ujabb allati csontok, tuzhelyek, targyak a homokbol, hogy azutan a szel ujra betemesse oket. A latogatoktol azt kerik, hogy ne nyuljanak ezekhez a leletekhez, ne bolygassak meg az eredeti elrendezest.
Varazslatos ez a hely, osi foldeken setalsz. A szel altal kimosott (kifujt) csontokrol nem tudod, hogy tiz vagy tizezer eve kerultek ide. Ovatosan jartunk-keltunk ebben az elo muzeumban, lelkesen fenykepeztuk minden erdekeset vagy szepet: a dunet, a sziklakat, a csontokat, osi tuzhelynek hitt letort faagakat. A kagylokrol legalabb biztosan tudtuk, hogy minimum 20 ezer evesek!
Az eredeti vegetaciot a 19. szazadban betelepitett labasjoszagok szinte teljesen lepusztitottak, a novenyzet mostanaban kezdi visszahoditani a tomedret. A homokdune mostani erodalt allapota is nekik koszonheto – itt mar nem tud visszanoni az eredeti novenytakaro sem.
Aznap este, amikor megerkeztunk, osszefutottunk az egyik abo ranger-rel (parkorrel): a Muthi-Muthi torzs lakja ma is ezt a helyet, a nemzeti parkot is veluk kozosen uzemelteti az allami parkfelugyelet Vicces volt, hogy masnap reggel pedig Maccsal es Safival futottunk ossze, ket autonyira aludtunk mellettuk, anelkul, hogy tudtuk volna egymasrol. Macskabol rogton elotort a hazigazda, es reggel nyolckor mindenkinek toltott egy nagy bogre vorosbort, ezt kortyolgattuk ehgyomorra a lelkes beszelgeteshez, amikor is kitargyaltuk, kivel mi tortent amiota elindultunk Sydney-bol. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése