Az opalfovaros

Coober Pedy-t az utikonyvunk is csak egy utott-kopott kisvarosnak titulalta, ami bar nem olyan duledezo, mit regen, kicsit meg mindig olyan, mintha a vilag vegen lenne – nem veletlen, hogy a Mad Max III-at is itt forgattak.

Mitol olyan kulonleges ez a poros banyavaros? Az egyik dolgo az opal. 1915-ben egy erckutato tarsasag aranyat keresett a kornyeken – sikerteleneul. Vizet keresve mentek tul a kinezett aranymezokon, amikor a felszinen opalt talaltak. A hir elterjedtevel kitort az opallaz: ot evvel kesobb Coober Pedy-re neveztek el teruletet az abo "Kupa Piti" nev utan. Az abo nev a szamtalan kis banyaaknara utal, es szabad forditasban ennyit tesz: a feher ember godre. A gazdasagi vilagvalsag alatt az opalkitermeles az opal alacsony ara miatt szinte a nullara esett vissza. 1946-ban azonban egy abo no szenzacios felfedezese ujabb opallazat inditott el. A '60-as evekben a nagy szamu bevandorlonak koszonhetoen a banyaipar felfejlodott, millio dollaros uzlette teve a kitermelest, es a vilag opalfovarosava valtoztatva ezt a 3000 fos kisvarost.

Manapasag is 45 nemzet, foleg del- es kelet-europai bevandorlok adjak a lakossag 60%-at. Igy hat nem volt nagy szam, amikor elmondtuk, hogy magyarok vagyunk – a pult mogott allo holgy mosolyogva meselte, hogy a varosba a mai napig folyamatosan erkeznek a szerencsejuket probara tevo bevandorlok, koztuk magyarok is.

A masik kulonlegesseget a varos baratsagtalan klimaja adja: a minimalis, 175 mm eves csapadek keves novenynek eleg, a tajat emiatt joreszt koves puszta (na meg rengeteg meddohanyo kupac) alkotja. Telen a klima kellemes felsivatagi, meleg nappalok es hideg ejszakak valtogatjak egymast, ekkor esik az a kis eso is; nyaron viszont a homerseklet 35-50C fok koruli, alkalmi homokviharokkal tarkitva. Nem csoda, hogy mar az elso banyaszok is a fold ala menekultek a hoseg elol. Olyannyira bevalt es elterjedt ez a megoldas, hogy lakossag fele ma is ilyen barlanglakasokban el, sot a fold alatti templomok, kavezok, ettermek alkotjak a varos egyik turisztikai nevezetesseget.

Mi is csak az egyik foldalatti templomot akartuk megnezni, de szerencsere bekeveredtunk a tobb kis maganmuzeum egyikebe, ahol egy korabeli banyat, a modern(ebb) banyagepeket, es a mindennapi foldalatti eletet egy igazi foldalatti otthont mutatnak be.

A muzeum tulajdonosa, Trevor Berry, egy jokedelyu negyvenes fazon elmondta, hogy a kilencvenes evek elejen csak atutazott a varoson, amikor az opal rabjava valt. Hat orat toltott el akkor egy banyaban, egy alagutfuro gep mogott dolgozo banyasz munkajat figyelve. "Egy oranak tunt az egesz, es egy eletre az opaliparhoz lettem kotve" – vallotta egy korabbi ujsagcikkben. Ot-hat evebe telt, amig meg tudta oldani, hogy csaladostul idekoltozzon, majd miutan sikerult neki, o is asni kezdett. A talalt opalbol nem gazdagodott meg, de orokmozgo leven a kincskeresesen kivul sok masba is belefogott: a felelsegevel egyutt felsofoku vegzettseget szereztek az opaliparbol, az interneten nyitott opalboltjuk (www.berrydopals.com.au) lehetove tette a helyieknek, hogy annak es annyiert adjak el a kiasott koveiket, akinek es amennyiert akarjak. Az internetuzlet tobb mint 2 millio dollart forgalmazott a nyitasa ota, tobb dijat is nyertek vele. Nehany eve vette meg azt az opalmuzeumot, amit mi is vegigjartunk, itt naponta haromszor tart egy rovid ingyenes bemutatot, o az a szakallas figura a kepeken. Mr. Berry a maradek szabadidejeben opal utan kutat a banyajaban.

Nagyon elveztuk a muzeumot, vagy ket orat nezelodtunk benne. Azutan megneztuk a foldalatti katolikus templomot, majd az egyik etteremben ittunk egy foldalatti kavet. Bar megcsapott a szele, nem ragadott magaval minket az opallaz, igy egy rovid internetezes utan tovabb tudtunk indulni eszak fele. J