Ha otthon elmegyünk egy egynapos túrára, akkor délidőben jól esik egy hosszú pihenő, mondjuk, egy hatalmas tölgyfa árnyékában. Ilyenkor elintézzük az ebédet, aztán alaposan körbenézünk a bokrok aljában, gombát kutatva vagy rovarnézőbe. Ez, ezen a ‘túrán’ is így van, csak másképp. Mondhatnám akár az ázsiai mondást, tovább koptatva: same, same but different.
Március 12.-én ünnepeltük koccintással, hogy 5. hónapja vagyunk úton. Ha mondjuk a Börzsöny túrát 9 óra környékén kezded Kisinócon és délután 5 óráig szeretnél menni, akkor ez az 5. hónap kb. megfelel a 12 órás ebédszünetnek a Nagyhideghegyen. Ez a pihi - a 13 hónapos földkerülés alatt -Indonéziára esett. Bár már Malajziába (na jó, Thaiföldön is) visszavettünk a tempóból - én sokszor le is maradtam - de a fejem és, a Yogjába vezető vonatúton, a testem is komolyan csak most parancsolt megállást. Erre - Zsu szerint - nagyban rájátszott Szumátrán és Jakartában végzett reggelekig tartó munkavégzésem is. Sajnos egy egyhónapos megállásról szó sem lehet, de egy könnyed tempójú országjárás belefér. Ebben az időszakban messziről elkerülöm az LP-t és szemet húnyok afelett, hogy drágább árat fizetek lustaságom miatt a szállásokon, buszjegyekért, belépőkért.
Nagyon jó, hogy Kocsó itt van. Valójában amióta velünk van, a programokat Ő szervezi, mindennapos ügyeinket nagyban Ő intézi. Ez most, talán a többiek nevében is mondhatom, nagyon jókor jött. Már megérkezésekkor kiderült, neki szüksége van ránk, nekünk szükségünk van rá. A két országból már felkészülten szállt le a repülőről, megkaptuk tömören a kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mi újság van otthon és vendégként bátran publikál a blogra szinesítve ezzel azt.
Nekünk most már csak egyre kell figyelni, el ne aludjunk közben a tölgyfa árnyékában. S ha el is szunnyadunk kis időre, frissen keljünk s újult erővel vágjunk neki a hosszabb, második szakasznak.
Március 12.-én ünnepeltük koccintással, hogy 5. hónapja vagyunk úton. Ha mondjuk a Börzsöny túrát 9 óra környékén kezded Kisinócon és délután 5 óráig szeretnél menni, akkor ez az 5. hónap kb. megfelel a 12 órás ebédszünetnek a Nagyhideghegyen. Ez a pihi - a 13 hónapos földkerülés alatt -Indonéziára esett. Bár már Malajziába (na jó, Thaiföldön is) visszavettünk a tempóból - én sokszor le is maradtam - de a fejem és, a Yogjába vezető vonatúton, a testem is komolyan csak most parancsolt megállást. Erre - Zsu szerint - nagyban rájátszott Szumátrán és Jakartában végzett reggelekig tartó munkavégzésem is. Sajnos egy egyhónapos megállásról szó sem lehet, de egy könnyed tempójú országjárás belefér. Ebben az időszakban messziről elkerülöm az LP-t és szemet húnyok afelett, hogy drágább árat fizetek lustaságom miatt a szállásokon, buszjegyekért, belépőkért.
Nagyon jó, hogy Kocsó itt van. Valójában amióta velünk van, a programokat Ő szervezi, mindennapos ügyeinket nagyban Ő intézi. Ez most, talán a többiek nevében is mondhatom, nagyon jókor jött. Már megérkezésekkor kiderült, neki szüksége van ránk, nekünk szükségünk van rá. A két országból már felkészülten szállt le a repülőről, megkaptuk tömören a kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mi újság van otthon és vendégként bátran publikál a blogra szinesítve ezzel azt.
Nekünk most már csak egyre kell figyelni, el ne aludjunk közben a tölgyfa árnyékában. S ha el is szunnyadunk kis időre, frissen keljünk s újult erővel vágjunk neki a hosszabb, második szakasznak.
5 megjegyzés:
Hali!
Kicsit nem volt időm olvasgatni, most meg jól le vagyok maradva..Macska, hol tettél szert err a szuper trendi szemüvegre?:)
Így az út feléhez érve hogy állsz az angoltanulással?:)
Tobe
Hahó félidősök,
Niki új munkahelyet talált, tehát itt az ideje a pihenésnek. És ha már utazunk, akkor természetesen Dahabra, immáron negyedszer. Lassan olyan mintha iskolába vagy melóba mennénk oda, csukottszemmel is megy. reptér-kisbusz-tenger
Pénteken indulunk! Majd félidőben jelentkezünk
pá
Bulirobot said...
Már inkább várjátok a végét, vagy örültök, hogy a fele még hátra van, vagy sajnáljátok, hogy a fele már elment?
március 23, 2007 12:42 DU
Termeszetesen a legutolso! :)) Faradtak vagyunk sokszor, ez teny, de annyi mindent kapunk a kenyelmetlensegekert cserebe, hogy nem kerdes, barmeddig elutazgatnank, ha lehetne!
:)))
Hi Tobe!
A 2322 forintos szemuvegemet, amit dragallok, a muegyetem egy eldugott szegleteben vasaroltam.
Az angolom pedig better and better.
De inkabb kerdezz balirol, tobbet tudnek meselni...
:)
M
Megjegyzés küldése