A Gatya (Jakarta, Indonezia)

A gatya. Akos ruhataranak legbecsesebb darabja - tulajdonkeppen az egyik legertekesebb ruhanemu a zsakjaban. Nem akarmilyen! Vizelvezeto (nem VIZELETelvezeto! ;) )! Es ma reggel majdnem odalett. Az egyik szuk es "nehez levegoju..." jakartai sikatorban mukodo csaladi mosodaban kezhezkapott csomag mar nem tartalmazta. A mosoda eldugott zugaira is kiterjesztett negyed oras lazas keresgeles utan, villamcsapaskent sujtott le rank a csaladfo bejelentese: minden bizonnyal valaki mas batyujaba keveredett!!! Elkeseredesunket latva a csalad apraja-nagyja fogadalmat tett, hogy azonnal az uj "tulajdonos" nyomaba ered, es delutanra igy vagy ugy, de visszaszolgaltatjak e kincset.

Akos lesujtva tantorgott ki a sikatorbol. Most mi legyen? Nem varhatunk delutanig, mindjart indulnunk kell tovabb Bogor fele. Agyunkban vadabbnal vadabb haditervek szulettek: "Kerjuk meg Tomot, a szallas egyik keszseges alkalmazottjat, hogy vegye at a gatyat delutan, majd postazza utanunk Ausztraliaba!" Na de mennyi penzt hagyjunk itt nala a postakoltsegre? Megsem jo. Nem ismerjuk elegge. Vajon eleg megbizhato-e...?

"Megvan! Kerjuk meg Safi regi kedves kollegajat, a jelenleg Jakartaban dolgozo Andrast, hogy valamikor ugorjon el vagy kuldjon el valakit a gatyoert, majd postazza azt el utanunk Viktor baratunk ausztraliai cimere." Remeny toltotte el a szivunk...

Aztan ahogy a veszteseg felett erzett banatunk mar nem homalyositotta el teljesen az (EP)elmenket, megtorpantunk. "Most komolyan! A jakartai kulkereskedelmi attase segitseget akarjuk kerni abban, hogy egy elnyutt ferfi alsogatya jogos tulajdonosat utolerve eljusson Ausztraliaba?!"

Kesz orulet! Akarmilyen abszurd is az otlet, kivitelezese egy masodpercig tenyleg komolyan megfordult a fejunkben! :)))

Vegul aztan megsem kellett orokre bucsut intenunk e nagy becsben tartott kiralykek ruhanemunek. Mielott elhagytuk volna Jakartat, Akos nehez szivvel megegyszer vegigsetalt azon a bizonyos sikatoron, hogy a csaladnal rakerdezzen a kutatas eredmenyere. De el sem kellett odaig mennie. Egyszer csak megpillantotta. A sikatort szegelyezo alacsony kokerites tetejen pihent az edes. Hogyan kerult oda, azota sem tudjuk, de nem is erdekes. Ujra egyutt volt a csapat!