Goa 1 - (masfajta) civilizacio

A buszpalyaudvaron 20 meteres sor all a fovarosba, Panajiba tarto buszok penztarahoz. Szerencsere mi nem oda tartunk, de a fegyelmezett sor lattan belemotlik: Indiaban, azok kozul, amiket eddig megismertunk, eddig ez a legeuropaibb allam - es eddig ez a legdragabb is.

Az itt toltott hat nap alatt a szemunk elott indult be a szezon. A parton uj etterem-teraszok nottek ki a homokbol napok alatt. Az ettermunk mellett, a csendes kis kunyhoink kozeleben mar kopacsoltak a barpultot es a leendo DJ helyet. Ket hete meg 300 volt egy kunyho, decemberre 1300-ig mehet fel egy ejszaka ara. A mi 550-es arunk is 650-re dragult az utolso ejszakara.

Pont jokor voltunk itt, mar volt porges, de meg nem volt tomeg. Az arak is meg epp elfogadhatoak voltak a magunkfajta hosszutavu utazok szamara is.

Az elso napok henyelessel teltek, illetve Macs, aztan Safi labadozasaval. Eleinte meg vartuk, hogy jobban legyenek a betegek, de szerdan nem birtuk tovabb Monccsal, es elindultunk, hogy motorral fedezzuk fel a kornyeket. Robogo aznapra mar nem volt, igy aznap kenytelenek voltunk beerni egy setaval. Masnapra csak bringat bereltunk, mivel Macsekek allapotaban javulas mutatkozott, es remeltuk, hogy kesobb majd egyutt tudunk elmenni motorozni. Kiderult, hogy a kornyek bebarangolasara a bringa a legmegfelelobb eszkoz: kedves, keskeny kis utcakon kanyarogtunk egesz nap a palmak surujeben megbujo tornacos hazak kozott. A legjobb resz megis a lenyugvo nap fenyeben a nedves parti homokon valo tekeres volt...

Masnapra mar a betegeink is jobban lettek - hala a dokinak, aki minden megfazast injekcioval kezel - igy kibereltunk ket motort, es elindultunk a regi fovaros, Old Goa fele.

A portugalok a 16. szazadban hoztak letre az elso telepeket Goan, a kornyezokereskedelmi utvonalak kontrollalasa celjabol. Annyira megtetszett nekik a hely, hogy hosszu tavra rendezkedtek be - az indiai hadseregnek is csak 1961-ben sikerult kiszoritania oket az orszagbol... :))

A portugal hatas nyilvanvalo: tobb a szoknya, mint a szari, kereszteny templomokkal, keresztekkel, szentelyekkel talalkozhatunk mindenutt a csereptetos hazak kozott.

Utkozben beugrottunk a Sahakari Fuszerfarmra. A gyogy- es fuszernovenyek termesztesevel foglalkozo ultetveny 150 eves, de csak nehany eve nyitotta meg a kapuit a nagykozonseg fele. A belepojegy araba a nyakba akasztott viragkoszorun es a sziromeson kivul egy 40 perces seta is tartozik, amikor bemutatjak az egyes novenyeket a termeszetes elohelyukon, elmondjak, hogy milyen etelekben hasznalatoak, milyen gyogyhatasuk van, es milyen formaban alkalmazhatoak. A feketeborsrol peldaul megtudtuk, hogy 4-5 szemet megorolve, egy pohar vizben elkeverve savlekoto, szelhajto oldatot kapunk. Lattunk meg szerecsendiot, beteldiot, citromfuvet, vaniliat, fahejat, szegfuszeget. Kesudiot is termesztenek, de annak nem volt szezonja, igy csak egy muanyag dion szemleltettek, hogy is nez ki az erett gyumolcs.

Megmutattak, hogyan masznak fel egy hancsdarabbal a betelfara, es a vallalkozo kedvuek ki is probalhattak. Csak a setatol is izzadtunk rendesen, megelegedtunk a fenykepezessel. Engem a zoldsegek helyett a tenyernyi bananpokok kotottek le, amint a majd' negyzetmeternyi halojuk kozepen vartak turelmesen. A vezetonk, egy csoppnyi lany megnyugtatott, hogy nem veszelyesek. Erre en nagy batran 5 centivel kozelebb toltam az objektivet a pokokhoz...

Kaptunk egy kiados ebedet is, de helyi szokas szerint elotte tarkonlocsoltak egy merokanalnyi citromfuves vizzel, mert ez husit... :) Egy honapja most eloszor ettem hust, de nem izlett annyira, mint vartam. Lehet, hogy vega leszek? De akkor mit eszek Argentinaban?! :))

Goa ma csak egy csendes kisvaros - az egykoron viragzo fovaros egy jarvany hatasara elneptelenedett, a szerepet mara a kozeli Panaji vette at. A maga idejeben viszont szebb katedralisokkal buszkelkedhetett, mint Liszabon, ezekre voltunk hat kivancsiak. A templomok tenyleg szepek voltak, sot az egyikben lattuk Francis Xaviet barat uvegkoporsoban fekvo holttestet is - vagyis azt, ami megmaradt belole.

Francis Xavier 1541-ben azt a feladatot kapta, hogy keleten a portugal befolyasu teruleteken a keresztenyseget terjessze. A nagy hatasu jezsuita papot Kina partjai kozeleben, del-kelet azsiai munkajanak tizedik eveben erte a halal. A holttestenek esetleges hazarendelese miatt, hogy a test szallithato allapotban maradjon, negy zacskonyi meszet ontottek a koporsoba abbol a celbol, hogy a mesz felemessze a hust es a lagy reszeket.

A mesz ellenere a test meg ket honap mulva is tokeletes allapotban volt. A kovetkezo evben szallitottak vissza Goaba, es meg ekkor sem mutatta a bomlas jeleit. Az emberek csodarol beszeltek, bar az egyhaz allasfoglalasa meg varatott magara. Vegul 1556-ban kerult sor a hivatalos orvosi vizsgalatra, hogy a test nem lett-e bebalzsamozva. A vizsgalat megallapitotta, hogy az osszes belso szerv erintetlen, tartositast nem alkalmaztak rajtuk. A vizsgalat folyaman az orvos egy sebet fedezett fel a mellkason, amelybe belenyulva friss vert tapintottak az ujjakon. Hivatalosan is megallapitasr nyert: csoda tortent! :)

A szentte avatas 1622-ig varatott magara, de mar a kovetkezo evekben ereklyevadaszok kezdtek meg a tevekenyseguket "a romlatlan testen". 1614-ben a jobb kart teljesen eltavolitottak, es szetosztottak a romai es a japan jezsuitak kozott. 1636-ra mar az egyik lapocka es osszes belso szerv szetszorodott Kelet-Azsiaban. A 17. szazad kozepere a test a bomlas olyan fokara jutott, hogy ugy tunt, a csoda szertefoszlott. A jezsuitak ugy dontottek, hogy a maradvanyokat uvegkoporsoba helyezik, es elzarjak a nyilvanossag elol. A 19. sz. kozepetol az uvegkoporso ujra lathato.

Este egy kis eltevedesesell egybekotott varosnezes utan talaltunk vissza a Benalium partra. Izgalmas volt motorral reszt venni ebben az orult forgalomban! Igazabol nem kell hozza mas csak jo reflexek, es a kresz nagyon nagy vonalakban valo ismerete. Az indiaiak az elsobbseg fogalmat nem ismerik, de ugy tudjak, hogy dudaval es fenykurttel minden forgalmi helyzet megoldhato, a leghajmeresztobb elozesek is! :))