Konarak

Az indiai felsziget keleti oldalan, a bengali obol partjan terul el Orissa (korabbi neven Kalinga) allam. A terulet a Kalinga dinasztia i.e. 260-as hatalomra jutasat kovetoen, a nagy Asoka kiraly uralkodasa alatt indult fejlodesnek.

Asoka (i.e. 273-237) India elso kiralya, Del-Indiat kiveve India egesz mai teruletet iranyitasa alatt tartotta. A keleti orszagresz (igy Orissa) meghoditasaval jaro verengzest megbanva megtert, Buddhista lett, uralkodasa tovabbi eveiben az eroszakmentesseget, bekesseget, emberszeretet hirdette. O terjesztette el a Buddhizmust Indiaban, s epittette India legregebbi, meg ma is allo Buddhista sztupajat Sanchiban.

Az Asoka altal meghonositott Buddhizmus utan az i.e. I. szazadban a Jainizmus, majd a VII. szazadban a Hinduizmus valt az uralkodo vallassa Orissaban. Az allam a hindu uralom alatt tovabbfejlodott, s (tengeri) kereskedelmi birodalomma valt - a kereskedelmi utak a tartomanyt meg Indoneziaval is osszekotottek. A ket legfontosabb orissai hindu uralkodo csalad, a Kesari es Ganga dinasztiak idejen az allamban a kultura is viragkorat elte, a szamtalan ekkor epitett templom kozul sok meg a mai napig all.

A XIII. szazadban az orissai hindu uralkodoknak sikerult ellenallni a szomszedos muszlim allamok tamadasainak, a XVI. szazadban azonban vegzetes vereseget szenvedtek a muszlim Moguloktol, akik 1500 es 1700 kozott szinte az egesz indiai felszigetet uralmuk alatt tartottak. Kormanyzasuk ideje alatt elte Indiaban aranykorat a muveszet, az irodalom, az epiteszet - szenvedelyes epitkezok leven, a Mogul uralkodoknak tobb, a maga nemeben paratlan epiteszeti remeket koszonhetunk. Ezek kozul a legismertebb talan a Shah Jahan altal epittetett Taj Mahal.

A Mogul uralmat koveto par szaz evben Orissat az Afganok, a kozep-indiai hindu uralkodocsalad, a Marathak, ezt kovetoen pedig a Brittek kormanyoztak.

A hindu, egeszen pontosan a Ganga dinasztia idejebol szarmazik az orissai muveszet csucsakent emlegetett, ma vilagoroksegkent szamon tartott konaraki naptemplom. Konarak kisvaros neve az uralkodo istenseggel hozhato osszefuggesbe: Arka = Nap es kona = sarok, szeglet.

A XIII. szazad kozepen uralkodo I. Narashimhadev altal epittetett templom egykor tajekozodasi pontkent szolgalt az europai tengereszeknek, kik "Fekete Pagoda" neven emlegettek. A tenger azota 3 km-t visszahuzodott, a templom fo sikharaja (parkanyzatra epulo, az oltar fole epitett kupolateto) pedig leomlott, igy ma az epulet sajnos mar nem lathato a tenger felol.

Hogy miert epittette I. Narashimhadev a templomot, nem lehet biztosan tudni. Egyes elmeletek szerint halaadas keppen betegsegbol valo felgyogyulasaert, vagy azert mert egeszseges fiugyermeke szulettet, de a legvaloszinubbnek az tunik, hogy a muszlimok felett aratott gyozelmeert halabol emeltette.

A templomot az elso csapas a fosztogato Mogul csapatok kezetol erte, akik lebontottak es elvittek a kupola rez boritasat. Ez a vandalizmus a sikhara reszleges leomlasahoz vezetett, a gyakran tombolo ciklonok pedig tovabb romboltak a maradvanyokat.

1837-ben a kupola fele meg a helyen allt, 1869-ben azonban teljesen leomlott. A templomot idovel betemette a tenger felol fuvo szellel erkezo homok, s vegul mar csak a szentely (deul) es annak elocsarnoka (jagamohana) latszott ki a foldbol. Az asatasok es helyreallitasi munkalatok 1901-ben kezdodtek. Az elocsarnokot kovekkel es homokkal toltottek fel, hogy megakadalyozzak tornyanak beomlasat - igy az ma is csak kivulrol tekintheto meg.

A templomot Surya napistenonek szenteltek. Az epulet harom oldalat az ev 12 honapjat szimbolizalo 12 par kerek disziti, mely a templom es Surya "ur-szekere" kozott allit parhuzamot. A kerekeknek funkciojuk is volt: naporakent mukodtek. A "szekeret" 7, a het napjait megtestesito hatalmas lo huzza. Ennyiben ki is merul az epulet es egy szeker kozotti hasonlosag, a templom tobbi reszleteben az orissai templomepiteszet szabalyai szerint epult.

A naptemplomot ugy terveztek, hogy a felkelo nap elso sugarai pont a szentely belsejeben elhelyezett Surya istensegre essenek. A szentely ele epitett, csodasan faragott "ajanlasok csarnoka"-nak fobejaratat ket, elefantokon taposo kooroszlan orzi.

Az ajanlasok csarnokanak emelvenyerol pillanthatjuk meg a meg mai napig allo elocsarnokot, s az oda vezeto lepcsosort, melynek ket oldalan a szekeret huzo, minden izmukat megfeszito lovak lathatok. Kozvetlenul az elocsarnok mogott all, ami meg a sikharabol megmaradt: hatalmas faragott kovek, az egbe vezeto lepcsosorok, terhuktol megszabaditott tartooszlopok, s harom Surya szobor, egyiket a hajnali, masikat a deli, harmadikat a lemeno nap sugarai erintik.

A szentelynek es emelvenyenek falai Orissa eletet bemutato faragvanyokkal diszitettek. Nehany befejezetlen alkotasbol arra kovetkeztethetunk, hogy csak miutan helyukre kerultek a hatalmas kotombok azutan faragtak ki mintazatukat. A temerdek faragason sokan dolgoztak, am a fo szobrok mind egy mester keze munkajarol tanuskodnak. Ennek alapjan a regeszek azt feltetelezik, hogy a naptemplomon sok tanonc, vagy kevesbe tehetseges szobrasz dolgozott ugyan, de a fontosabb alkotasokat mindig a szobraszmester fejezte be, tokeletesitette.

A templomfal legalso reszen a gyermekek szorakoztatasara allatfigurak, tobbnyire elefantok, lovak, oroszlanok es mitologiai alakok sorakoznak. A felnottek szemmagassagaba rengeteg erotikus szobor kerult, valamint itt kaptak helyet a kiralyi csalad palota falain beluli es kivuli napi eletet bemutato szoborcsoportok. Az istensegek a templomepulet felsobb szferajaba kerultek.

A faragvanyok kozott igen keves talalhato, mely a hetkoznapi ember eletet mutatna be. Tobbseguk a kiralyi csalad eletenek pompajat, szinesseget hangsulyozza, a kiralyi vadaszatot, harci jeleneteket, es erotikus jeleneteket bemutato szobrok arrol tanuskodnak, hogy a kiraly igencsak szerette az elvezeteket.

A mitologiai alakok kozul Naga lathato legtobbszor. E felig ember, felig kigyo alak, a tobbi mitologiai szereplovel egyutt a templom termeszetfelettiseget hivatott hangsulyozni.

Erdekesseg, s Orissa allam tavoli kereskedelmi kapcsolatainak bizonyiteka az egyik reliefen talalhato zsiraf - az Indiaban nem honos allatot a jelenetben az elefanthaton tronolo kiraly epp ajandekba kapja.
Nyugat-azsiai hatast tukroz, hogy az egyik Suryat abrazolo szobron az istenseg csizmat visel.