Vegre Goa

Mar a megerkezesunk pillanataban ereztuk, ez mas lesz. Ahogy a tobb mint 7+11 oras ut utan leszalltunk a vonattrol es elcsigazottan kivonszoltuk magunkat az allomasrol, szokatlan dologra lettunk figyelmesek: csend volt. Ez elmult 3,5 het szuntelen larmaja, zsivaja utan szinte fulsiketito volt a hirtelen rank borult csend. Az elso benyomas tokeletes volt! :)

A masodik mar kevesbe. Eddig ha riksaval utaztunk max. 40 rupiat fizettunk, meg akkor is ha a csomagjaink sulya alatt szinte megroggyant a kis haromkereku jargany. Ehhez kepest az allomas elott ogyelgo 2-3 riksasnak most volt kepe 150(!) rupiat kerni azert, hogy a Lonely Planet-bol korabban mar kinezett kb. 4-5 kilometerre levo szallasra elvigyen minket. Alig akartunk hinni a fulunknek! Hirtelen fehaborodasunkban el is indultunk gyalog, bele az ejszakaba, bar sejetelmunk sem volt merre is kellene mennunk. Mivel ekkorra mar ejfel is elmult, tervunk, miszerint leintunk majd utkozben egy masik riksat, hamar dugaba dolt. Az utak teljesen kihaltak voltak. Buszkesegunket felreteve visszakullogtunk az allomas ele es ismet megkerdeztuk "Mennyi?". "180 rupia" jott a szemtelen valasz. Na, ezen aztan megjobban felhaborodtunk! Hiaba tiltakoztunk, a riksasok hajthatatlanok voltak. Sajnos hajnalban, helyismeret nelkul, mas kozlekedesi eszkoz hijan, nem voltunk kimondottan jo alkupozicioban, igy nemi duzzogas utan kelletlenul beszalltunk az egyik jarganyba. Mint kiderult, a tavolsag megvolt vagy 7 kilometer is, de persze ez cseppet sem csokkentette a felhaborodasunkat.

A riksa vegul kozvetlenul a homokos tengerparton allt meg. Innen mar csak gyalog lehetett megkozelitani a keresett szallast. Elindultunk hat a tobb kilometer hosszan elnyulo homoksavon. Mesebeli latvany fogadott. Az egen csak apro feher baranyfelhok usztak, amelyeket felulrol megvilagitott a telihold es a csillagok fenye. Jobbra tolunk az apro, feher tajtekos hullamokban veget ero tenger, elottunk a hold fenyeben teljesen fehernek tuno, vegtelenbe futo homokfoveny, mig tolunk balra a palmafak sotet sziluettje. A latvanytol meg a hatizsakom sulyarol is megfeledkeztem! :)

A part menten egymastol kisebb-nagyobb tavolsagra kunyhok sokasaga fekszik. Ezek kozott bukkantunk az altalunk keresettre is. (Vagyis akkor meg azt hittuk, hogy arra). 9-10 bambusz vazu, szaritott palmalevelbol font panelekbol allo ugynevezett "kokuszkunyho" allt felkorivben a tengertol 10-20 meteres tavolsagban. A felkor bejaratat egy lampionokkal feldszitett terasz es a konyhat rejto nagyobb kunyhocska vedte a tenger felol. Maradasra csabito, idilli kep. Sajnos azonban nem volt szabad kunyho, igy az ejszakat vegul egy masik kozeli szallason voltunk kenytelenek eltoltoteni. Azert mielott meg lefekudtunk volna, kimentunk egyet csobbanni a fekete habokba. Egyszeruen nem lehetett kihagyni! :) A viz elkepesztoen meleg es selymes volt, alig akarodzott kimaszni...

Masnap reggel szepen atcuccoltunk az elozo ejszaka kinezett kunyhok egyikebe, amellyrol egyebkent kiderult, valojaban nem is az, amelyet az utikonyvunk ajanlasa alapjan eredetileg kerestunk.

A kunyhok belulrol tagasak es nagyon tisztak. (Ez utobbi igazan nagy kincs, ezt mar megtanultuk az Indiaban toltott hetek alatt...) A szoba berendezesese egyetlen hatalmas agybol all, amelyet egy meretes szunyoghalo ved az ejszakai verszivoktol. A kunyhoban meg egy sajat furdoszoba is elfer - a legnagyobb, amihez eddig szerencsenk volt. De ami igazan hangulatossa teszi az enteriort, az a fonott palmalevelek kozotti reseken beszurodo napfeny.

A konyha is megerdemel par dicsero szot. Az etlapon szereplo hatalmas valasztek lattan eloszor ketkedve neztunk egymasra. "Megis honnan varazsoljak majd elo ezt a rengeteg finomsagot? Hiszen a konyhat rejto kunyho talan ketszer nagyobb csak a mi bungalonknal...!" A titok nyitjara meg nem derult fel (de feltett szandekom, hogy bekeredzkedek majd abba csodakonyhaba... ;) ), de annyi biztos, hogy eddig nem okoztak csalodast. Sot, a magam reszerol eddig itt ettem a legfinomabbakat az indiai tartozkodasunk alatt.. Gyorskezu, mosolygos, angolul remekul beszelo fiatal fiuk surognek-forognak a konyhaban es az asztalok kozott. Minden vendeg nevet kivulrol fujjak, azon szolitanak meg, kivannak jo reggelt es jo ejszakat.

Eddig imadom Goa-t! :)