Burma vagy Myanmar?
Az India, Kina, Thaifold es Bengali Obol altal hatarolt, Magyarorszagnal 7-szer nagyobb terulet mar Marco Polo idejen, a XIII. szazadban is Myanmarkent volt ismert. Az orszagot Burmava a brit uralom (1885-1948) idejen kereszteltek at az itt elo legnagyobb etnikai csoport, a Bamar-ok (vagy Burman) utan. 1989-ben aztan, az orszagot az otvenes evek vege ota kormanyzo katonai junta, Burma hivatalos nevet Myanmari Uniora valtoztatta - mondvan, igy jobban tukrozodik a terulet etnikai sokszinusege.
Mivel az itt elok magukat myanmarinak tekintik, "myanmar people"-nek hivjak, s tekintettel arra, hogy az orszag neve szazadokon keresztul Myanmar volt, mig Burmanak csak alig 100 evig hivtak, termeszetes lenne, ha a vilagban manapsag Myanmarkent emlegetnenk.
Csakhogy a Myanmar elnevezesnek van egy szepseghibaja, megpedig, hogy egy antidemokratikus katonai diktatura keresztelte vissza erre a nevre az orszagot, reszben a brit kolonialis idoszaktol torteno elhatarolodaskent. Ezert aztan a kulfoldre menekult ill. szamuzott ellenzekiek es a jelenlegi katonai kormanyt tamado demokratikus allamok (azaz a burmai demokratizaciot surgetok) - egyet nem ertesuket kifejezendo - tovabbra is Burmakent emlegetik az orszagot. Kulfoldon tehat Burma, Burmaban pedig Myanmar a kovetendo szohasznalat.
1958-ban Ne Win tabornok ragadta magahoz a hatalmat, es elinditotta az orszagot a szep szocialista uton. A gazdasag hamar lehanyatlott, az eletminoseg a meg elviselheto szint ala sulyedt. 1987-88-ban aztan a burmai nep az utcara vonult s Ne Win "lemondasat" kovetelte. A demokracia melletti tunteteseket hat hetes veres megtorlas kovette, mely legalabb 3000 ember (fokent egyetemistak) eletet kovetelte. Vegul 1988-ban Saw Maung tabornok megalakitotta a Slorc-ot (State Law and Order Restauration Council) majd 1990 majusaban "demokratikus orszaggyulesi valasztast" szervezett, melyet az ellenzek nyert meg. A hatalmat persze a diktator nem engedte at, a nep altal megvalasztott 100 ellenzeki parlamenti kepviselot bebortonoztek, szamuztek vagy megoltek es az orszagban azota is katonai diktatura van. (Nehany megfigyelo szerint az egesz valasztasi meset azert talaltak ki, hogy az ellenzek nyiltan felfedje magat, hogy aztan konnyebben vegezhessenek veluk.)
Myanmar es a turizmus
A kilencvenes evek kozepen a kormanyzat eroteljes kampanyba kezdett a myanmari turizmus fellenditese erdekeben - amelytol egyreszt hatalmanak legitimaciojat, masreszt jelentos beveleteket vart. A turisztikai infrastrukturat es latnivalokat (utakat, reptereket, a Mandalay kiralyi palotat, a Shwegadon pagodat, stb.) nagyreszt kenyszermunkasokkal epitettek ki, fejleszttettek. Allitolag tobb szazezer myanmarit hurcoltak el otthonabol s fogtak munkara Yangonban, Mandalayban ill. Old Baganban. A katonai diktaturanak e turisztikai kampanya 1996-ra a demokratikus orszagok koreben a myanmari turizmus bojkottjat valtotta ki. A mai napig szamos vita folyik e bojkottrol, sokan ervelnek mellette (tobbek kozott Aung San Suu Kyi, a burmai ellenzek vezetoje), sokan (talan egyre tobben) ellene.
A katonai diktaturanak a demokratikus valasztasok megtartasara tett igeretet kovetoen megalakulo ellenzeki part szoszoloja s vezetoje a burmai nemzeti hos, Aung San lanya, Aung San Suu Kyi lett. (Aung San a britek elleni fuggetlensegi haborut es -targyalasokat vezette.) Suu Kyi 1989 ota eletet szinte folyamatosan bortonben illetve hazi orizetben tolti - csak 1995 juliusatol 2000 majusaig volt szabadlabon. 1991 es '95 kozott negy nemzetkozi bekedijjal - pl. Beke Nobeldijjal - tuntettek ki.
Myanmar es lakoi
Myanmar nepessege 52 millio fo. A lakossag 68%-at a Bamarok alkotjak. Rajtuk kivul hivatalosan 7 fo nemzetiseg el az orszagban: Shan, Mon, Rakhaing, Chin, Kayin, Kayah, Kachin. Etnologusok szerint azonban jelenleg 135 kulonbozo etnikai csoport el Myanmarban.
A myanmariak 87%-a Buddhista. Elsokent allitolag az i.e. 3. szazadban az indiai Asoka kiraly kuldott buddhista misszionariusokat az akkor "Arany Fold"-kent ismert Myanmarba. A Buddhista teritok masodik hullama valoszinuleg az i.sz. 6-10. szazadban, a mai Sri Lankarol erkezhetett.
Ma mintegy 500 ezer buddhista szerzetes el az orszagban. Egyfajta tarsadalmi elvaras, hogy minden burmai ferfi eleteben ketszer monostorba koltozzon es szerzetesi eletet eljen. Erre eloszor 10 es 20 eves koruk kozott kerul sor, masodszor pedig eletuk soran barmikor bevonulhatnak egy monostorba - csalados emberek csak feleseguk jovahagyasat kovetoen!
A lakossag legnagyobb resze szegenysegben el. Az egy fore juto GDP 2004-ben 1733 USD volt - ezzel Myanmar a 172. helyen all az orszagok rangsoraban! A fent emlitett turisztikai bojkottot helytelenitok egyik legfobb erve, hogy a megfontoltan, figyelmesen utazo turistak hozzajarulhatnak a lakossag eletminosegenek javulasahoz, amennyiben tudatosan probaljak a szukseges minimumra szoritani a kormanyzatnak fizetett penzosszeget (engedelyek, vizum, belepok, stb.), es igyekszenek szuksegleteiket a lakossag altal kinalt arukkal es szolgaltatasokkal kielegiteni.
2006. december 6. Bagan
Forras: Myanmar (Burma) Lonely Planet
Az India, Kina, Thaifold es Bengali Obol altal hatarolt, Magyarorszagnal 7-szer nagyobb terulet mar Marco Polo idejen, a XIII. szazadban is Myanmarkent volt ismert. Az orszagot Burmava a brit uralom (1885-1948) idejen kereszteltek at az itt elo legnagyobb etnikai csoport, a Bamar-ok (vagy Burman) utan. 1989-ben aztan, az orszagot az otvenes evek vege ota kormanyzo katonai junta, Burma hivatalos nevet Myanmari Uniora valtoztatta - mondvan, igy jobban tukrozodik a terulet etnikai sokszinusege.
Mivel az itt elok magukat myanmarinak tekintik, "myanmar people"-nek hivjak, s tekintettel arra, hogy az orszag neve szazadokon keresztul Myanmar volt, mig Burmanak csak alig 100 evig hivtak, termeszetes lenne, ha a vilagban manapsag Myanmarkent emlegetnenk.
Csakhogy a Myanmar elnevezesnek van egy szepseghibaja, megpedig, hogy egy antidemokratikus katonai diktatura keresztelte vissza erre a nevre az orszagot, reszben a brit kolonialis idoszaktol torteno elhatarolodaskent. Ezert aztan a kulfoldre menekult ill. szamuzott ellenzekiek es a jelenlegi katonai kormanyt tamado demokratikus allamok (azaz a burmai demokratizaciot surgetok) - egyet nem ertesuket kifejezendo - tovabbra is Burmakent emlegetik az orszagot. Kulfoldon tehat Burma, Burmaban pedig Myanmar a kovetendo szohasznalat.
1958-ban Ne Win tabornok ragadta magahoz a hatalmat, es elinditotta az orszagot a szep szocialista uton. A gazdasag hamar lehanyatlott, az eletminoseg a meg elviselheto szint ala sulyedt. 1987-88-ban aztan a burmai nep az utcara vonult s Ne Win "lemondasat" kovetelte. A demokracia melletti tunteteseket hat hetes veres megtorlas kovette, mely legalabb 3000 ember (fokent egyetemistak) eletet kovetelte. Vegul 1988-ban Saw Maung tabornok megalakitotta a Slorc-ot (State Law and Order Restauration Council) majd 1990 majusaban "demokratikus orszaggyulesi valasztast" szervezett, melyet az ellenzek nyert meg. A hatalmat persze a diktator nem engedte at, a nep altal megvalasztott 100 ellenzeki parlamenti kepviselot bebortonoztek, szamuztek vagy megoltek es az orszagban azota is katonai diktatura van. (Nehany megfigyelo szerint az egesz valasztasi meset azert talaltak ki, hogy az ellenzek nyiltan felfedje magat, hogy aztan konnyebben vegezhessenek veluk.)
Myanmar es a turizmus
A kilencvenes evek kozepen a kormanyzat eroteljes kampanyba kezdett a myanmari turizmus fellenditese erdekeben - amelytol egyreszt hatalmanak legitimaciojat, masreszt jelentos beveleteket vart. A turisztikai infrastrukturat es latnivalokat (utakat, reptereket, a Mandalay kiralyi palotat, a Shwegadon pagodat, stb.) nagyreszt kenyszermunkasokkal epitettek ki, fejleszttettek. Allitolag tobb szazezer myanmarit hurcoltak el otthonabol s fogtak munkara Yangonban, Mandalayban ill. Old Baganban. A katonai diktaturanak e turisztikai kampanya 1996-ra a demokratikus orszagok koreben a myanmari turizmus bojkottjat valtotta ki. A mai napig szamos vita folyik e bojkottrol, sokan ervelnek mellette (tobbek kozott Aung San Suu Kyi, a burmai ellenzek vezetoje), sokan (talan egyre tobben) ellene.
A katonai diktaturanak a demokratikus valasztasok megtartasara tett igeretet kovetoen megalakulo ellenzeki part szoszoloja s vezetoje a burmai nemzeti hos, Aung San lanya, Aung San Suu Kyi lett. (Aung San a britek elleni fuggetlensegi haborut es -targyalasokat vezette.) Suu Kyi 1989 ota eletet szinte folyamatosan bortonben illetve hazi orizetben tolti - csak 1995 juliusatol 2000 majusaig volt szabadlabon. 1991 es '95 kozott negy nemzetkozi bekedijjal - pl. Beke Nobeldijjal - tuntettek ki.
Myanmar es lakoi
Myanmar nepessege 52 millio fo. A lakossag 68%-at a Bamarok alkotjak. Rajtuk kivul hivatalosan 7 fo nemzetiseg el az orszagban: Shan, Mon, Rakhaing, Chin, Kayin, Kayah, Kachin. Etnologusok szerint azonban jelenleg 135 kulonbozo etnikai csoport el Myanmarban.
A myanmariak 87%-a Buddhista. Elsokent allitolag az i.e. 3. szazadban az indiai Asoka kiraly kuldott buddhista misszionariusokat az akkor "Arany Fold"-kent ismert Myanmarba. A Buddhista teritok masodik hullama valoszinuleg az i.sz. 6-10. szazadban, a mai Sri Lankarol erkezhetett.
Ma mintegy 500 ezer buddhista szerzetes el az orszagban. Egyfajta tarsadalmi elvaras, hogy minden burmai ferfi eleteben ketszer monostorba koltozzon es szerzetesi eletet eljen. Erre eloszor 10 es 20 eves koruk kozott kerul sor, masodszor pedig eletuk soran barmikor bevonulhatnak egy monostorba - csalados emberek csak feleseguk jovahagyasat kovetoen!
A lakossag legnagyobb resze szegenysegben el. Az egy fore juto GDP 2004-ben 1733 USD volt - ezzel Myanmar a 172. helyen all az orszagok rangsoraban! A fent emlitett turisztikai bojkottot helytelenitok egyik legfobb erve, hogy a megfontoltan, figyelmesen utazo turistak hozzajarulhatnak a lakossag eletminosegenek javulasahoz, amennyiben tudatosan probaljak a szukseges minimumra szoritani a kormanyzatnak fizetett penzosszeget (engedelyek, vizum, belepok, stb.), es igyekszenek szuksegleteiket a lakossag altal kinalt arukkal es szolgaltatasokkal kielegiteni.
2006. december 6. Bagan
Forras: Myanmar (Burma) Lonely Planet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése